Egyszerűsödik a betegéletút-követés

Azt, hogy a rendszer kiépítésére szükség van, jól jelzi, hogy tavaly – amikor a mainál még nehézkesebbé tették a betegéletút-követést az akkori adatkezelési szabályok – több millió beteget nyilatkoztattak a háziorvosok arról, betekinthetnek-e az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) nyilvántartott adatokba.

A 2011-ben érvényes rendelkezések szerint ugyanis a beteget tájékoztatni kellett arról, hogy életútjának követésére a háziorvos jogosulttá vált, s az adatokba való betekintés esetleges tiltásához minden esetben tiltakozó nyilatkozatot is be kellett szerezni a páciensektől. Az OEP csak ezt követően adhatott lehetőséget TAJ-számonként a lekérdezésre – mondta el a MedicalOnline érdeklődésére dr. Kőrösi László, az OEP Finanszírozási Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Decemberben egy az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény módosítása következtében azonban megváltozott az eljárás: alapesetben a háziorvosnak már nem kell nyilatkozatot kérnie a hozzá bejelentkezett betegektől, akiknek azonban továbbra is módjuk van arra, hogy életútjuk követését megakadályozzák. Ebben az esetben a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell eljuttatniuk ezzel kapcsolatos tiltakozásukat egy formanyomtatványon.

Kőrösi László tudomása szerint az egészségügyi adatkezelési törvény változása óta csupán tízes nagyságrendben érkeztek tiltakozó nyilatkozatok a pénztárakhoz, s százezres nagyságrendben éltek a lekérdezési lehetőséggel a háziorvosok. Az informatikailag a jogviszony-ellenőrzéshez kapcsolódó lekérdezés ma ugyanis még több lépést igényel.

Az OEP honlapján előbb egy kódszámot kell beírni, majd a beteg TAJ-számának rögzítését követően, a harmadik-negyedik lépésben válik láthatóvá, hogy a biztosított mikor, hol, milyen típusú, OEP által finanszírozott szolgáltatást vett igénybe – mondta a főosztályvezető-helyettes. Kőrösi László szerint ugyanakkor heteken belül mód nyílik arra, hogy a háziorvosok által használt szoftverekbe egyszerűbb lekérdezési szisztéma épüljön be; erről feltehetően a rendszergazdák küldenek majd az orvosoknak írásos tájékoztatót. Mivel a gyógyszerár-támogatás változásai következtében a szoftverek körülbelül havonta automatikusan frissülnek, a következő frissítések valamelyikénél valószínűleg már az egyszerűsített lehetőség áll majd a háziorvosok rendelkezésére.

A lekérdező rendszernek része a patikában kiváltott gyógyszerekre vonatkozó adatok elérhetősége is. A háziorvos ennek segítségével láthatja, hogy betege milyen terméket kapott. Mindez tehát „tükör” számára, amely megmutatja, hogy a páciens kiváltotta-e a számára felírt orvosságot. Arra a kérdésre, hogy a betegéletút nyomon követéséből származó információk végül bekerülnek-e majd a februárban életre hívott beteg- illetve terápiás regiszterbe, azaz eredményezhet-e a beteg terápiahűtlensége százalékokban is kifejezetett támogatás-csökkenést, Kőrösi László egyelőre nem tudott biztos választ adni. Mindez előbb-utóbb valószínűleg az integrált rendszer része lesz, ám mindenképpen szakmapolitikai döntést igényel.

Hasonlóan válaszolt a főosztályvezető-helyettes az esetleg párhuzamosan elvégzett vizsgálatok finanszírozására vonatkozó kérdésre is. Mint mondta, valóban gondot jelenthet, ha az egészségügyi szolgáltatók nem fogadják el a másutt végzett vizsgálatok eredményét, amelyen változtatni kell. Egyrészt, mert két- háromnaponta nem szerencsés ugyanazt a vizsgálatot megfinanszírozni, másrészt, mert nincsenek empirikus adatok arra nézve, hogy egyes laborok eredményei például kevésbé lennének jók másokénál. Annak kimondása ugyanakkor, hogy a feleslegesen végzett vizsgálatokat a továbbiakban nem finanszírozza a biztosító, ugyancsak szakmapolitikai döntést igényelne, illetve ilyenek esetében előzetesen mindig tisztázni kellene, hogy ezek miért is történtek – jelezte az OEP főosztályvezető-helyettese.