Egyáltalán nem teljesítünk jól a járvány kezelésében
Európa harmadik legrosszabbjává vált a magyar Covid-halálozás az elmúlt két hétben, derül ki a Napi.hu összeállításából.
Az EU/EGT tagállamait és az Egyesült Királyságot együttvéve hazánk a 3. legrosszabb eredményt mutatja a 100 ezer lakosra jutó, 14 napos kumulatív halálozásban. Az ECDC kockázatértékelése szerint jelentős aggodalomra okot adó a járványügyi helyzetünk, írja a Napi.hu.
A drámai számok és jóslatok közepette Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki bejelentkezésekor azzal nyugtat, hogy bár világszerte, így Európában és Magyarországon is exponenciális a fertőzöttek számának a növekedése, ezzel együtt persze a kórházi betegeké és a halottaké is rohamosan gyarapodik, nemzetközi összehasonlításban Magyarország nem áll rosszul, a fertőzöttek egymillió lakosra vetített számát nézve az EU 27 országa között az utolsó harmadban, a halottak számát illetően a középmezőnyben foglal helyet. Csakhogy a tisztifőorvos által idézett rangsorral több baj is van.
Az egyik, hogy a járvány teljes időtartamára vetített számok nem relevánsak az aktuális helyzetre. A másik baj maga a járványgörbe, ami csak addig jelzi a járvány valódi alakulását amíg a görbe alapját jelentő, laboratóriumi vizsgálattal kimutatott pozitív esetszám nem haladja meg az összes elvégzett vizsgálat 5 százalékát és nagyjából állandó arányú a detektált fertőzöttek aránya.
Ha a pozitivitási arány 5 százalék fölé nő, ráadásul állandóan változik, akkor a járványgörbe elválik a valóságtól. A járványgörbét mindig csak az adott ország tesztelési gyakorlatával együtt érdemes értékelni. Magyarországon a tesztelési kapacitás már szeptember óta nem tartja a lépést az igényekkel, a kimutatott fertőzöttek aránya azóta meghaladja az 5 százalékot, október eleje óta tartósan 10 százalék fölötti, az utóbbi hetekben pedig jellemzően már 20 százalék fölötti a mutató, így ennek a járványgörbének semmi köze nincs a valósághoz, következésképpen lehet azt mondani, hogy az európai országok között az utolsó harmadban foglalunk helyet a fertőzöttek számát illetően, csak éppen ennek az aktuális helyzet szempontjából nincs sok relevanciája.
Az aktuális járványügyi helyzetnek jobb indikátora a halálozások alakulása, de ebben az esetben félrecsúszik a helyzetértékelés, ha március 18. óta számoljuk az áldozatokat. Valós képet akkor kapunk, ha az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) gyakorlatát követjük, amely a halálozásoknál is az egy, illetve kéthetes kumulatív halálozással számol. Ebben az esetben pedig a nemzetközi összehasonlítás már nagyon drámai eredményhez vezet, a százezer lakosra jutó, 14 napos kumulatív halálozásban Magyarország ugyanis az EU/EGT tagállamok között a 3. legrosszabb eredményt mutatta Csehország és Belgium után október végén.
