Egészségügy: van az a pénz, ami elég lenne?
2017. március 24. 10:56
Uniós és régiós viszonylatban is kevés pénz jut itthon az ágazatnak, pedig a magyar állam relatíve sok pénzt elvon a gazdaságtól, írja a Portfolio..
2015-ben a magyar állam a GDP 50 százalékát szedte be adók és járulékok formájában az állampolgároktól, vagyis ennyi közpénzt gyűjtött be, amit aztán részben saját alapkötelezettségeinek, részben saját gazdaságpolitikai döntéseinek megfelelően újra elköltött (elosztott) a gazdaságban. Ez az újraelosztási ráta valamivel magasabb az uniós átlagnál (47,2%), ám jóval magasabb a régiós országok állami redisztribúciós szintjénél. Romániában 35,7 százalék, Lengyelországban 41,5 százalék, Csehországban 42 százalék, Szlovákiában 45,6 százalék volt 2015-ben ez az arány.
Bár Magyarországon arányaiban sok pénzt von el a gazdaságtól az állam, az egészségügyre az uniós átlaghoz képest mégis kevés forrás jut. A világ összes pénzét el lehetne költeni a gyógyító-megelőző kasszára, ez nem kérdés, ezért is jó megbecsülni az optimális kiadási arányt. A közgazdászok legjobb ötlete erre az uniós átlaghoz, illetve a régiós versenytársak mutatóihoz mérni a hazai kiadásokat.
Az uniós számítás szerint 2015-ben a GDP 5,3 százalékát költhette el a magyar állami egészségügy, szemben az évek óta stabil 7,2 százalékos uniós átlaggal. Bár ezzel 2015-ben tízéves csúcsra értek a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások Magyarországon, az még így is elmaradt az európai szinttől. A régiós országok közül Lengyelország és Románia nálunk kevesebbet, a GDP-jének 4,7 illetve 4,2 százalékát költötte az egészségügyi kasszára, míg Csehországban és Szlovákiában az uniós szint környékén mozog (7,6, illetve 7,2 százalék).
Akkor is kevésnek tűnnek az ágazati források, ha az összes államháztartási kiadás arányában nézzük őket. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban átlagosan az állami kiadások 15,2 százaléka ment az egészségügybe, ehhez képest Magyarországon csak 10,6 százalékot kapott a terület. Ennél az összes többi régiós ország többet költött: a csehek 18,2 százalékot, a szlovákok 15,7 százalékot, a románok 11,8 százalékot, míg lengyelek 11,2 százalékot.
A magyar számvitel más: a 2015-ös költségvetési zárszámadási törvény alapján a kiadások 9,3 százaléka ment az egészségügyre, ami évtizedes csúcsnak számított. Összesen ez 1633 milliárd forintot jelentett. A 2016-os költségvetés zárszámadása még nem készült el, így csak az előirányzatot ismerjük. E szerint a tervezett kiadások 8,5 százalékát, 1356 milliárd forintot szántak az ágazatnak eredetileg. Az egészségügyi államtitkár ugyanakkor annyit már elárult a tavalyi évről, hogy a tervezettnél összesen 150 milliárd forinttal többet kapott az ágazat, amiből 45 milliárd az adósságkonszolidációra ment. Vagyis legalább 1506 milliárd forintot költhetett el tavaly az egészségügy, ám a végső összeg ennél valamivel magasabb is lehet. Idén 1523 milliárd forintot irányoztak elő.
(forrás:
Portfolio)
