Lehangoló számok
A lemaradás annál is nagyobb, mint eddig gondoltuk, állapítja meg a PX Consulting egészségügyi tanácsadó cég elemzése alapján a Napi.hu.
Az egészségügyi kassza nagyságának megítélése a változó viszonyítási alapok miatt széles sávban ingadozik, aszerint, hogy mit mihez viszonyítanak. A duzzadó kiadások dacára növekvő lemaradás, illetve egyre erősebb elégedetlenség között feszülő ellentmondásra a PX Consulting egészségügyi tanácsadó cég elemzése mélyebben is keresi az okokat, s megállapítja: a lemaradás annál is nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Amikor valaki az egészségügyi kiadások nemzetközi összehasonlításáról beszél, figyelembe kell vennie az egészségügyi kiadásoknak tekintett csomagok összetételét, és azt is, hogy az adott ország adópolitikája milyen járulékokat és forgalmi adókat ír elő erre a szektorra, valamint az adók és járulékok beszedése során ad-e még valamilyen kedvezményt az egészségügyi szolgáltatóknak.
A hazai egészségügyi ellátás valós ráfordításainak és költségeinek értékelésénél alapvető szempont, hogy a magyar adórendszer kiemelten magas terhet ró az egészségügyre is, amit figyelembe lehetne venni a költségvetés elkészítésekor, és a statisztikai adatok hazai és nemzetközi összehasonlítása során is, ám úgy tűnik, nem ez a bevett hazai gyakorlat. A hozzáférhető adatok alapján a kórházak és rendelők esetében az áfa-visszaigénylési státusz bevezetése mellett egy csapásra megszűnhetne, vagy legalábbis jelentősen mérséklődhetne a szektor újra és újratermelődő adósságállománya, olvasható a PX elemzésében.
A hazai járulékok és az áfa összegződő hatása jól látható a gyógyító-megelőző intézmények részletes költségvetési adatait tartalmazó államkincstári kimutatásokban. A Magyar Államkincstár adatai szerint az intézményi költségvetéseknél 2013-2017 között az adó- és járulékarány az összes költség 32,9-34,2 százaléka volt, azaz az intézményi finanszírozások összesen 67,1- 65,8 százaléka volt felhasználható egészségügyi eszközök vásárlására, bérfizetésre, állagmegőrzésre, fejlesztésre.
A szigorúan vett egészségügyi ellátó rendszerünk fenntartására, működtetésére jelenleg a GDP 2,9 százalékát kitevő finanszírozás jut, de még ennek az összegnek is több mint 30 százaléka az adók és járulékok kifizetésére fordítódik.
