Dózsa Csaba a finanszírozás és az adósságok összefüggéseiről
A kígyó végül felfalja önmagát – így érzékeltette Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a hvg360-nak a kórházi finanszírozás és az adósságok összefüggéseit.
„Az egészségpolitika a jelek szerint megvárja, amíg az ágazat feje fölött összecsapnak a hullámok” – mondta ezt a HVG-nek 14 évvel ezelőtt. Megvárta?
Sajnos meg, és már régóta összecsaptak a hullámok. 14 évvel ezelőtt még nem tudtuk, hogy lehet az akkori állapotnál is mélyebbre süllyedni. 2001 és 2005 között volt egy kedvezőbb időszak az egészségügy számára, de a későbbi gazdasági válságnak és az IMF-hitel fejében vállalt intézkedéseknek ez a terület lett az egyik kárvallottja. Az Orbán-kormány egy alacsony GDP-arányos ráfordítással működő egészségügyet vett át a gazdasági válság idején, és ahelyett, hogy több pénzt fordított volna a rendszerre a lakossági szükségletekre reagálva, az ágazat egyre jobban leépült anyagilag, az utóbbi években pedig felgyorsult a lemaradásunk európai viszonylatban. Jelenleg az uniós országok listáján az utolsók között kullogunk abban a tekintetben, hogy évente mennyi közpénzt költünk GDP-arányosan az egészségügyre (4,4-4,7%).
Az utóbbi időben soha nem látott mértékben termelődnek újra a kórházi adósságok, míg 2023-ban havonta 3,7 milliárd forinttal nőt a kórházak tartozása, addig 2024-ben ez az összeg már havi 15-20 milliárd. Mi az oka ennek a brutális emelkedésnek?
Sok minden adódott össze, például a központi béremelések okoztak problémát. Amikor az állam bejelenti, hogy jelentősebb béremelést hajt végre az ágazatban, akkor később szépen lassan kiderül, hogy az emelés bizonyos pótlékokra, munkakörökben dolgozók béremelésére vagy jubileumi jutalmakra nem vonatkozik. Akkor ezeket a kórházaknak valahogy kompenzálniuk kell, ha meg akarják tartani az értékes dolgozóikat. Csak a jubileumi jutalom – amit törvényi kötelezettség kifizetni – országosan évente 8 milliárd forintos tétel. Ekkor mértékű forráshiányt sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nem tud kezelni, ez egyértelműen kormányzati felelősség.
Azt fontos megjegyezni, hogy 2018 óta a kormány egy forintot sem emelt az egészségügyi szakellátás finanszírozásának alapdíjain, azóta azonban elszaladt az infláció, az energiaárak, élelmiszerárak pedig az egekbe szöktek. A kórházak dologi kiadásaira semmilyen többletfedezetet nem adott az állam a társadalombiztosítón keresztül, így azért nem nehéz eladósodni. Ezeken felül pedig vannak még „friss” költségbombák. Az állam úgy vette át a védőnői hálózatot az önkormányzatoktól, hogy semmilyen plusz forrást nem biztosított a munkájukhoz, pedig az önkormányzatok korábban számos tárgyi és anyagi juttatással segítették őket.
