Cukor-cunami söpri el Európa szegényeit

A különböző élelmiszerek magas cukortartalma miatti aggodalom az elmúlt években kifejezetten megnőtt, mivel egyre világosabb, hogy a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek – különösen a cukrozott üdítőitalok – milyen hatalmas mértékben hozzájárulnak az elhízás és a diabétesz kialakulásához. Különböző kutatási eredményekből kialakított becslések szerint az elkövetkező évtizedben csak az Egyesült Királyságban 80.000 ember fog megbetegedni 2-es típusú cukorbetegségben a cukrozott üdítőitalok fogyasztása miatt. Egy tavaly megjelent metaanalízis szerint a cukorbevitel a magas vérnyomás kialakulásában is jelentősen közreműködik, olyannyira, hogy a cukornak nagyobb a kardiovaszkuláris károsító hatása, mint a túlzott Na-bevitelnek. Mint arról az OTSZonline is beszámolt, randomizált, kontrollált vizsgálatok adatai szerint a magas cukor-bevitel jelentősen emeli mind a szisztolés (6,9 Hgmm, p<0,0001), mind a diasztolés (5,6 Hgmm, p=0,0005) vérnyomást. Ha a cukoripar által támogatott vizsgálatokat kizárjuk a meta-analízisből, akkor a vérnyomás-emelkedés még magasabb: 7,6 Hgmm a szisztolés és 6,1 Hgmm a diasztolés növekedés.

A WHO ajánlása szerint jó lenne, ha a napi kalóriabevitelünk kevesebb, mint 10%-át fedeznénk hozzáadott cukorból (az ajánlás szerint az igazán jó az lenne, ha ez az arány 5% alá csökkenne), azonban az Egyesült Királyságban például a gyerekek napi kalóriabevitelének 15%-át, a felnőttek napi kalóriabevitelének 12%-át teszi ki a hozzáadott cukor.

Az árakra és az élelmiszerek hozzáférhetőségére kifejtett hatása révén az agrárpolitika az egészség fontos meghatározója, írják tanulmányukban Emilie Aguirreés munkatársai (Liberalising agricultural policy for sugar in Europe risks damaging public health; BMJ). A közös uniós agrárpolitika hagyományosan különböző intervenciók révén támogatja az európai cukorrépa-termesztő és –feldolgozó ipart, megakadályozza az olcsó cukorimportot, ennek következtében magas a cukorrépából kivont répacukor, azaz szacharóz ára. Az elmúlt évtizedben viszont az EU elkezdte megszüntetni ezeket a kedvezményeket, így a korábbi támogatások révén megerősödött cukoripar csak úgy tudja majd fenntartani jövedelmezőségét, ha növeli a megtermelt répacukor mennyiségét – mindennek a következménye a cukor árának drasztikus csökkenése lesz, írják a University of Cambridge kutatói. A szakemberek azt is hozzáteszik, hogy az olcsó cukrot az élelmiszeripar egyre nagyobb mennyiségben fogja felhasználni a feldolgozott élelmiszerek gyártása során, ez pedig – főleg az árérzékeny szegényebbek körében – azt fogja eredményezni, hogy az egészségpolitikai célokkal ellentétben nőni fog a cukorfogyasztás.

Az unió cukorrépa-támogatási politikája korábban és jelenlegi intézkedései révén is (a reformnak nevezett változások 2013 és 2017 között zajlanak le) csak az ipar érdekeit veszi figyelembe, és nem törődik az egészségre gyakorolt hatásokkal. A cukorrépát, a vörös húshoz, a gabonákhoz és a növényi olajokhoz hasonlóan a támogatások és az importtilalom miatt megéri termelni és az unión kívülre exportálni, még akkor is, ha az európai gyártók kevésbé hatékonyan dolgoznak, mint a világ többi részén működő cukor-előállítók (a reform kezdete előtt, 2012-ben egy tonna cukor garantált minimum-ára Európában 700 Euró volt, míg a világpiaci ár 400 Euró). Ezen támogatások következtében olyannyira megerősödött és profitábilissá vált az európai cukoripar, hogy ma a világ 10 legnagyobb cukor-előállítójából 5 európai.

A 2013-ban elkezdett reform következtében megszűnik az ártámogatás, aminek hatásait a nagyra nőtt európai cukoripar további növekedéssel akarja kivédeni, aminek következménye a cukor árának drasztikus csökkenése lesz. Az olcsó cukrot pedig az élelmiszeripar növekvő mértékben fogja hozzáadni a feldolgozott termékekhez. A liberalizáció következtében nőni fog a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupgyártása is, a hozzáadott fruktóz pedig nemcsak az ízletességet fokozza, de az étel stabilitását, frissességét, textúráját és konzisztenciáját is javítja, ezért a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup2017-től különösen kedvelt adalékanyaggá fog válni az európai ételekben (a magas fruktóztartalmú kukoricasziruppedig különösen hajlamosít cukorbetegségre).

A reform hatásai ráadásul az Európán kívüli országokban is érezhetők lesznek, mivel a piaci liberalizáció következtében egyre több olcsó európai cukor, illetve olcsó cukrot tartalmazó, olcsóbb feldolgozott étel fog beáramlani a fejlődő országokba is. A hatás Európán belül is a szegényebbeket fogja elsősorban érinteni, mivel ők az olcsó feldolgozott ételek elsődleges fogyasztói, vagyis a cukorreform következtében tovább fog nőni az egészségi állapotban megfigyelhető egyenlőtlenség.

Mint Emilie Aguirreés munkatársai kifejtik: az agrárpolitika szerepe alapvető a populáció egészsége szempontjából. Léteznek már pozitív példák is, amikor a mezőgazdasággal kapcsolatos döntésekben elsőbbséget élvezett az egészségre gyakorolt hatás, így pl. a finnországi Észak-Karélia projekt, amelynek keretében a tejtermékek helyett a gyümölcsök kaptak támogatást, és az egyéb változtatásokkal együtt sikerült elérni, hogy javult a lakosság táplálkozása és csökkentek a kardiovaszkuláris megbetegedések. A másik követendő példa Lengyelországé: itt az 1990-es években megszüntették az állati zsírok előállításának támogatását.

A kutatók leszögezik: alapvetően fontos, hogy a továbbiakban az agrárpolitika kialakításakor ne csak az ipar érdekeit vegyék figyelembe, de felmérjék a döntések lehetséges egészségügyi konzekvenciáit is, és olyan megoldásokat keressenek, amelyek nem ássák alá a lakosság egészségét. Addig is, teszik hozzá Aguirreés munkatársai, a kormányoknak kell kötelező cukor-limitet megállapítani, amelynek betartását a feldolgozott élelmiszerek gyártása során szigorúan ellenőrizni kell.