Csökkenhet az esélyegyenlőtlenség

„Tény, hogy a kormány az eredeti tervekhez képest némi csúszásban van azoknak az európai uniós pénzt felhasználó pályázatoknak a kiírásával, amelyek segítségével a járóbeteg-ellátás is fejleszthető, pedig ma már nemigen találni olyan szakértőt, aki ne hangoztatná, hogy az alap- és járóbetegellátást a kórházi kapacitások leépítése előtt, de legalábbis azzal egy időben kellett volna fejleszteni. Most úgy tűnik, a pályázatokat legkorábban augusztusban írják ki, így 2009 folyamán adhatják majd át azt a zöldmezős beruházással felépülő 20–25 kistérségi szakrendelőt, amelyek ellátási körzetében korábban sem önálló, sem integrált szakrendelő nem üzemelt” - írtuk a Medical Tribune című orvosi szaklapban 2007. július 5-én. Magyarország május elején az első tíz tagország egyikeként írt alá megállapodást az unióval az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok stratégiájáról. S mint azt Bajnai Gordon akkoriban még fejlesztéspolitikai kormánybiztosként, önkormányzati és területfejlesztési miniszterként bejelentette: 2007. augusztus végétől októberig mintegy 200 pályázati kiírás jelenhet meg – ezek tartalmazzák majd az egészségügy legégetőbb gondjaira írt jelentő lehetőségeket is. Mindez azonban már akkor csúszást jelentett, hiszen az eredeti tervekben már az első félévben indították volna a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kiépítését, illetve fejlesztését; a sürgősségi ellátás fejlesztését és az egészségügyi humánerőforrás monitoring kialakítását elősegítő pályázatokat. Akkor még úgy tűnt, hogy 2007. második negyedévében, május–júniusban számíthatnak az intézmények a struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztési pályázataira, valamint az egészségfejlesztéssel, szűréssel, egészségnevelő programokkal kapcsolatos kiírásokra.
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága 2007. februárjában tárgyalt a fejlesztési tervről, annak pályázatairól, illetve a pályázatokon elnyerhető forrásokról. A képviselők már akkor érzékelték a gondokat, s a többi közt felszólították a kormányt, hogy – mivel a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) nem éltek törvény adta jogukkal és a miniszterre bízták a kórházi struktúra átalakításáról a döntést, s így elestek attól a lehetőségtől, hogy a megszüntetett ágyak fejében 20 százalék teljesítményt visszakapjanak a járóbeteg-szakellátási forma fejlesztésére – vizsgálja felül a járóbeteg-szakellátás bővítésének feltételeit. Azt is kérték, hogy gyorsítsák fel a kistérségi és regionális járóbeteg-szakellátás fejlesztését célzó pályázatok előkészítését. Egy tavaszi kormányszóvivői tájékoztatón az akkor még miniszter Molnár Lajos bejelentette, hogy a második félévben 180 millió eurós keretre pályázhatnak azok a kistelepülések, amelyeknek elmaradott az egészségügyi hálózata. A pénzből háziorvosi és gyermekrendelők, védőnői központok épülhetnek, prevencióval, szűréssel és rehabilitációval foglalkozó egészségházak alakíthatók és fejleszthető az informatikai hálózat is. Gál Ilona, az Egészségügyi Minisztérium azóta leköszönt közgazdasági szakállamtitkára érdeklődésemre akkor úgy nyilatkozott: késésről nincs szó, a társadalmi vitában felmerült javaslatokat beépítik, és a kormány július 25-én dönt az akciótervekről. Ezt követően folyamatosan írják majd ki a pályázatokat – augusztusban elsőként a járóbeteg-ellátás, az Országos Mentőszolgálat, a mentőállomások és a mentésirányítás fejlesztésére, az egészségügyi humánerőforrás-monitoring kialakítására. A negyedik negyedévben várhatók az egészségügy struktúraváltása miatt szükséges kiírások, míg az év végére tervezik az úgynevezett egészségpólus pályázatokat, amelyek az egyetemek, illetve régiónként egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg kapacitással rendelkező kórházak számára jelenthetnek segítséget az átalakításhoz szükséges infrastrukturális beruházásaikhoz. S hogy mindebből mikor lesznek új szakrendelők? Gál Ilona akkor úgy tervezte:, hogy az augusztusban kiírt pályázatoknak októberi határidőre kell beérkezniük. Legkorábban az év végén megkötik a támogatási szerződést a nyertesekkel, akik először kiviteli tervet készítenek, azt elfogadtatják, így Gál Ilona szerint 2009 folyamán átadhatók lettek volna az új kistérségi intézmények.
Ehhez képest kérdésünkre a 2008. augusztus 12-i sajtótájékoztatón Bajnai Gordon ismételten azt mondta: nincs szó késéről. A pályázatokat februárban kiírták, mindössze azok elbírálásában volt némi zökkenő, elkerülendő, hogy később esetleg fenntarthatatlanná váljék valamelyik épületegyüttes.
Az országban számon tartott 166 kistérség közül a szaktárca eredetileg 21-ben javasolt zöldmezős beruházással kistérségi szakrendelőt felépíteni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján sokáig 23 szerepelt, később azonban már 20-25 beruházásról beszélt a szaktárca. A számokkal volt tehát némi bűvészkedés, az eredmény azonban most végre tényleg megszületett. A miniszterek által ismertetettek szerint – az összességében 25 milliárd forint keretösszegből – 762,8–968,3 millió forint közötti támogatást nyert kistérségi járóbeteg-szakellátó központ építésére Sarkad, Tokaj, Jánoshalma, Mezőcsát, Kiskunmajsa, Szécsény, Velence, Ibrány, Pannonhalma, Csurgó, Cigánd, Gönc, Rétság, Sellye, Tab és Ercsi város önkormányzata.

Ezek a települések több önkormányzat összefogásával, legalább 5 (sok esetben 10) százalék önerő biztosításával valósíthatják meg a beruházásokat. Székely Tamás közölte: voltak pályázók, amelyek nem feleltek meg a szigorú szakmai, építészeti és/vagy fenntarthatósági követelményeknek. Számukra rövid időn belül újabb meghívásos pályázatot hirdetnek, hogy feloszthassák a még megmaradt mintegy tízmilliárd forintot.
A másik, az aktív kórházi ellátást kiváltó, már meglévő szakellátás fejlesztését szolgáló pályázaton a 6,4 milliárdos keretből a siklósi, a szikszói, a sárvári, a bonyhádi, a pásztói, a kapuvári és a móri szakellátások fejleszthetők. Erre a pályázatra azon intézmények fenntartói jelentkezhettek, amelyekben megszűnt vagy legfeljebb 20 ágy maradt aktív fekvőbeteg-ellátásra. Ez utóbbira kilenc pályázat érkezett, amelyek közül hetet nyilvánítottak nyertesnek – a megítélt támogatás összességében meghaladja az 5,3 milliárd forintot.
A projekteknek 2010-ig kell megvalósulniuk, s a kiírás értelmében a támogatással felépült épületeket öt évig az eredeti célnak megfelelően kell működtetni.

Köbli Anikó