hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Éger megrázta a vészcsengőt

Csak egyet hibázott a parlamenti leszavazógép

Mint kés a vajon ment át a jövő évi szűköcske egészségügyi költségvetés tervezete a parlamenti szakbizottságban.  Az orvoskamara a kormányfőtől remél közbeavatkozást.

Az egyéni képviselői módosító indítványokkal kapcsolatban a kormány megjelent tisztségviselői pusztán a nemzetgazdasági tárca véleményét tudták tolmácsolni az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának, a kabinet ugyanis – mint közölték – még nem tárgyalt ezekről. Vélhetően egyébként nem is fog, hiszen az NGM küldöttei – közülük a legmagasabb rangú főosztályvezető volt, ami nyilván pontosan jelzi az egészségügynek a kormányzati prioritási sorrendben elfoglalt helyét – lényegében mindenre nemmel szavaztak, akárcsak a kormánypárti képviselők, akik egyébként egyetlen ötlettel sem rukkoltak elő sem az egészségügyet, sem a szociális ágazatot illetően, mondván: az általános felelősség a kormányé, amely nagyobb rálátással rendelkezik az ügyekre, mint ők. S ezen az sem változtatott, amikor ellenzéki képviselő – nevezetesen egy Jobbikos – igen didaktikusan elmagyarázta, miszerint a parlamentáris demokráciában a képviselőké a felelősség, a kormány feladata pedig a végrehajtás...

A Magyar Orvosi Kamara levelet írt a miniszterelnöknek arról, hogy véleményük szerint a jövő évi költségvetés egészségügyre szánt forrásai nem elegendőek, folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti.
Éger István elnök a levelüket kommentáló sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.
A kamara véleménye szerint a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne. Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál.

A közel száz egyéni képviselői indítvány darálás-szerű leszavazását csak időnként akasztotta meg a politikai adok-kapok, amelyek főként a Jobbik és a Fidesz-KDNP képviselői között zajlottak, míg a szocialisták bezsebelhették a szokásos elmúlt nyolc évet, különös tekintettel 2009-re.

Üde színfoltja volt az eseménynek az a rövid közjáték, amikor Harrach Péter (KDNP) egyéni módosító indítványát – miszerint az egyházi kezelésben lévő egészségügyi intézmények is kapják meg azt a kiegészítő támogatást, amelyről még 2012 végén döntött a parlament – ugyancsak elutasította az NGM.

„Én ezt másként tudom” – jegyezte meg hangosan a képviselő, némileg zavarba hozva a fegyelmezett kormánytisztviselőt. Harrach Péter javaslata egyébként bizottsági módosító indítvány formájában folytatja útját a költségvetési vita labirintusában.

Némi unszolásra egyetlen konkrét témáról zajlott vita. A szocialisták egy, a Jobbik 3 milliárd forintot különített volna el az inszeminációra, illetve lombikbébi-programra jelentkezők támogatására. Indoklásuk szerint igaz ugyan, hogy öt beavatkozást finanszíroz az egészségpénztár, ám az ezeket megelőző gyógyszeres kezelést – amelynek költsége egy-egy alkalommal akár több százezer forint is lehet – nem. Előfordul, hogy épp ezért nem tudják egyes párok vállalni a programban való részvételt. Egyetlen kormánypárti képviselő, Révész Máriusz (Fidesz) tartotta a témát fontosnak, 500 milliót vagy 1 milliárdot szánva rá, bár hosszas huzavona után, az ily módon módosított előterjesztést is leszavazta a kormánypárti blokk.

A közel száz egyéni képviselői módosító indítványt alig nettó másfél óra alatt szavazta meg, pontosabban le a bizottság kormánypárti többsége, akár szociális, akár egészségügyi témáról volt szó.

A testületi munkában való részvételért a képviselők havi bruttó 162 330 forintos pótlékban részesülnek.

Horváth Judit
a szerző cikkei

cimkék

Könyveink