Beszélgetés

Több mint egy hónapja tartanak az egészségügyi bértárgyalások, de több forduló után sem sikerült tető alá hozni a megállapodást. Nem igazán érthető, hogy miközben még a visegrádi országokhoz képest is nagyon alacsony a magyar orvosok és ápolók fizetése, nem tudnak dűlőre jutni arról, hogyan költsenek el több mint 80 milliárd forintot – vetette fel a Magyar Idők munkatársa, mire Ónodi-Szűcs Zoltán a következőt válaszolta: 

"Kormányzati részről már nagyon sok javaslatot letettünk az asztalra arról, hogyan lenne érdemes felhasználni ezt a komoly összeget. Összehasonlításul: a teljes bértömeg éves szinten az egészségügyben 370 milliárd forint. Azonban nem a gyorsaság a fontos, hanem az, hogy a szakma által is támogatott, többéves, kiszámítható béremelési programot tudjunk indítani. A labda jelenleg nem a mi oldalunkon pattog.

Ha igazak a hírek, az ápolók bérrendezéséről már nincs vita, de az orvosoké már keményebb dió – mondta az újságíró.

"A szakdolgozói bérekről nagyon konstruktív tárgyalás folyt, mindkét fél minden alkalommal keményen dolgozott azon, hogy előbbre jussunk. A garantált bérminimum, illetve a minimálbér-emelés miatt az egyes fizetési osztályok között ma már nagyon kicsi az eltérés, és ez a mostani megegyezés segíthet érdemben kiigazítani. Az új bértáblával egy teljesen világos előmeneteli rendszer léphet életbe, szándékaink szerint a lehető leggyorsabban. Az orvosi bérekkel kapcsolatban a legutóbbi, csütörtöki tárgyaláson talán tudtunk olyan ajánlattal élni, ami már a másik fél számára is elfogadható lesz" – válaszolt az ágazatvezető. 

Legutóbb egy rendezvényen Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke konkrét elvárásokról, vagy ha úgy tetszik, követelésekről beszélt, amikor azt mondta, a kezdő szakorvosokhoz hasonlóan minden szakorvosnak 150 ezer forintos béremelést kérnek, még idén szeptembertől – vetette fel a riporter.

Ónodi így válaszotl: "Az érdekképviseletek dolga az, hogy képviseljék a mögöttük állók érdekeit, de ez nem egy kommunikációs csata. Egy tárgyalás csak akkor haladhat előre, ha az abban részt vevők igyekeznek megérteni egymás álláspontját, lehetőségeit, és megpróbálnak megegyezésre törekedni. Ha nem ez a folyamat lényege, hanem kvázi diktátumot kell végrehajtani, az már nem tárgyalás. A lényeg, hogy a kezdő szakorvosok azért kapnak 150 ezer forintos havi plusztámogatást, mert a rezidensösztöndíjuk lejártával visszaesett volna a fizetésük, és ez veszélyeztette volna az itthon maradásukat. De ez nem béremelés, hanem fizetéskiegészítés, ami nem számít bele az alapbérbe, így a pótlékok, ügyeleti díjak kiszámításánál sem veszik figyelembe. Ha tehát a nem kezdő szakorvosoknak bruttó 106 ezer forinttal emelkedne a fizetésük, ugyanazt a nettó havi alapbért kapnák, mint a 150 ezer forintos kiegészítéssel a kezdők.

A teljes interjúért kattintson a magyaridok.hu-ra.