Bérkompenzáció: kínos választás előtt a társaságok
Fizetnek, vagy visszaalakulnak költségvetési szervvé. Ezt a két opciót kínálja a nem költségvetési formában működő egészségügyi intézményeknek Matolcsy György a kötelező béremelést, illetve az elrendelt bérkompenzációt illetően.
A miskolci megyei kórházban összesen 3100 dolgoznak, közülük – mivel tavalyi havi bruttó átlagkeresetük nem érte el a limitként meghatározott 216.805 forintot – jogosultak bérkompenzációra, tudtuk meg Szendi Józseftől, az intézmény HR osztályának vezetőjétől. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei intézmény – amelynek a megyei kórházon kívül tagja a mezőkövesdi rehabilitációs központ, az izsófalvai pszichiátriai, a miskolci rehabilitációs és a szikszói városi kórház – februári fizetésével valamennyi érintett munkatársa részesült a kompenzációból. Ennek összegét egyelőre saját forrásból teremtették elő, de mivel éves szinten több száz millió forintba kerül a bérkorrekcióról szóló kormányrendelet végrehajtása, a saját erő végesnek ígérkezik. Azt viszont egyelőre még nem tudni, hogy az ígért állami segítség – a közszféra számára 64 milliárd forintot különített el e célra a kormány – milyen úton-módon, s mikor jut el az intézményekhez.
Szükség van központi forrásra
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összevont szakellátási kasszájának – amelyből a járó- és fekvőbeteg ellátást finanszírozzák – tavalyi 563,7 milliárdos összegét ugyan 54 milliárd forinttal növelték, ám a forgalmi adó emelése, a körülbelül 4-5 százalékos infláció milliárdokat visz el – mondja Csiba Gábor főigazgató. A csupán példaként említett kiadásnövelő tételek nagyjából egy havi finanszírozási összeggel, 45 milliárddal növelik az idei kiadásokat, az 54-ből így csak 11 milliárd marad, ám voltaképp még ennyi sem, hiszen januártól számos gyógyszert ezentúl csak kórházban kaphatnak meg a betegek a korábbi járóbeteg szakellátási gyakorlat helyett. Ez további 30 milliárddal kurtítja meg az összevont szakellátási kasszát. A bérkompenzációhoz tehát elengedhetetlen a központi forrás.
A miskolci intézménykomplexumban egyébként a februári bérek kézhezvétele után 150-en jeleztek, hogy kevesebbet kaptak tavalyi nettó bérüknél. Az eseteket kivizsgálták, s kiderült, kétféle kedvezmény keveredik a köztudatban: a családi – amelyről minden évben nyilatkozni kell –, s a jövedelemhez kapcsolódó, mint az idei. Praxisukban így megesett, hogy az egyik reklamálónak a tavalyihoz képest azért volt kevesebb a februári bére, mert míg 2011-ben ő vette igénybe a családi adókedvezményt, ez idén már a férje havi bérét növeli a két gyermek után járó 20 ezer forinttal.
Március 15-ig kell nyilatkozni
A bérkompenzációra két okból van szükség. Egyrészt a minimálbér növekedése – 2011-ben 78, 2012-ben 93 ezer forint – miatt, amellyel az adókedvezmény kivezetéséből adódó jövedelemcsökkenést kívánta pótolni a kormány. A másik nettó fizetést mérséklő tétel a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelése. Az adókedvezmény megszüntetése, s a járulék emelkedése átlagosan 10 ezer forinttal csökkenti azoknak az egészségügyi dolgozóknak a nettó bérét, akiknek havi bruttó jövedelme nem éri el a 216.805 forintot. A kormány december végén meghozott határozata szerint a közszféra dolgozóinak március 15-ig kell a bérkompenzáció igényléséről szóló nyilatkozatot tenniük, ebben az esetben ugyanis visszamenőleges hatállyal részesülnek kompenzálásban.
A két példányban kitöltendő nyilatkozatot – ennek egyike a dolgozóknál marad – Miskolcon például központilag juttatták el a különböző egységekhez, majd ezektől begyűjtve továbbították a Magyar Államkincstárhoz. A MÁK Szendi József szerint segítőkészen és rugalmasan állt az ügyhöz, nagyrészt ennek tudható be, hogy februárban már a „visszaemelt” béreket tudták kifizetni.
Visszaalakulni költségvetési szervvé?
Más elbírálás alá esnek a társasági, vagy egyéb, „kiszervezett” formában működő egészségügyi intézmények. Ezek tulajdonosai, illetve vezetői két dolog közül választhatnak: vagy végrehajtják a magánszférára vonatkozó elvárt béremelést, s ebben az esetben a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból (volt munkaadói tb járulékból) leírhatják az 5 százalék fölötti béremelés munkáltatói többletköltségét, vagy visszaalakulnak költségvetési szervé.
A versenyszféra cégein – s ide tartoznak a nem költségvetési szervként működő egészségügyi intézmények is – pályázaton elnyerhető összeggel igyekszik segíteni a központi költségvetés. Erre 21 milliárd forintot különítettek el. A pályázaton nyerhető összegből a kötelező 5 százalékos emelés 2-3 százaléka finanszírozható, a többit azonban a cégeknek – egészségügyi intézményeknek – kell állniuk, ha egyáltalán telik rá.
Lehet, hogy a terheket látva, inkább a visszaalakulást választják.
