hirdetés
2024. április. 29., hétfő - Péter.

Béremelés, szúnyogirtás, orvosi parkolás (Bővítve!)

Béremelésről, szúnyogirtásról és az orvosok parkolásáról is szó volt a többi közt az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: kevés az egészségügyi béremelés
    
Korózs Lajos (MSZP) kevesellte, hogy július 1-jével nyolc százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők alapbére. Ezt már 2016-ban és 2017-ben is megígérték, semmi másról nincs szó, mint egy elmaradt béremelésről. Az emelés csak arra lesz elég, hogy a fizetés elérje a szakmai bérminimumot, tette hozzá. Véleménye szerint el kellene ismerni az egészségügyi dolgozók előmenetelét, a szakmai gyakorlatot és a hűséget.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, van annak némi bája, hogy az a képviselő tartja kevésnek a béremelést, aki tagja volt annak a kormánynak, amely minden magyar egészségügyi dolgozótól elvett egy havit bért. Felidézte az elmúlt évek egészségügyi béremelését, amelynek révén a szakdolgozók bére 65,5 százalékkal nőtt. Az a pályakezdő OKJ-s végzettségű ápoló, akinek jövedelme 2010-ben 159 ezer forint volt, idén 334 ezer forintot fog keresni; egy védőnő 2010-ben 153 ezer forintot keresett, most 329 ezer forintot keres, részletezte. Kitért arra, jövő januárban 14, novemberben 20 százalékos szakdolgozói béremelés lesz, majd 2022 januárjától újabb 30 százalékos emelést kapnak az érintettek.

A Jobbik hatékonyabb szúnyogirtást szorgalmazott

Lukács László György (Jobbik) a nyugat-nílusi láz egyre növekvő számára, valamint az általa okozott halálesetek növekedésére hívta fel a figyelmet. Szólt arról is, hogy a kórokozó terjedése megfelelő szúnyogirtással megelőzhető lenne. Arra várt választ: miért nem olyan irtást végeznek, amely megakadályozná a kórokozót átadó szúnyog terjedését?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a betegség elsősorban a legyengült szervezetű emberekre veszélyes. Szólt az európai esetszámokról és kijelentette: Magyarország nem a legfertőzöttebb országok közé tartozik. A betegség a csípések elleni személyes védekezéssel, szúnyoghálóval vagy hosszú ujjú öltözettel előzhető meg az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, mondta. Évente mintegy 1,5 milliárd forintból végeznek szúnyogirtást Magyarországon, folytatta, légi és földi járművekkel is irtanak, jelenleg hetedik hete folyik a munka.     

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

DK: megoldják-e az orvosok parkolási gondjait?

László Imre (DK) arra várt választ: kezdeményezi-e a kormány a betegekhez kiérkező orvosok és ápolók parkolási nehézségeinek enyhítését? Szólt az orvos- és szakdolgozói hiányról. Ez szerinte egyre nagyobb terhet ró a dolgozókra, akiket még a parkolási gondok is sújtana, mondta. Hangsúlyozta, a probléma egy egyszerű törvénymódosítással kezelhető lenne.

Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca államtitkára szerint a fennálló törvények már rég válaszokkal szolgálnak a problémára. Parkolási kérdésben elsősorban az önkormányzatoknak van döntési joguk, mutatott rá, és hozott példát olyan településekre, ahol ezt egy rendelettel meg is oldották. Bírálta a zuglói parkolási rendszert, és megjegyezte: érthető, ha valaki számára ijesztő, hogy az önkormányzat szabályozza a kérdést.

A képviselő nem fogadta el a választ. A Ház viszont 113 igen, 28 nem és 1 tartózkodással igen.

MSZP: meddig tart a törvénytelen állapot a rokkantsági ellátások rendszerében?

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, a kormány 2012-ben alapjaiban szabályozta újra a rokkantsági ellátást, amivel százezrek életét keserítette meg. Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban tavaly úgy határozott, a Háznak kötelessége felülvizsgálni a rendszert, mert nemzetközi szerződésbe és alaptörvénybe ütközik, mondta, hozzátéve: ennek határideje március 31. volt, így azóta "a fideszes parlamenti többség törvényt sért". Meddig tart még ez a törvénytelen állapot?

Orbán Viktor úgy reagált: amikor az MSZP kormányon volt, segélyt és nem munkát adtak a megváltozott munkaképességűeknek, és egyhavi nyugellátást is elvettek tőlük. Az MSZP mai aggódását ezért kétszínűségnek nevezte. Kifejtette: a nemzeti kormány 2010-ben munkát kínált mindenkinek, és ma a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya a 2010-es 18 százalékról 2018-ra 41,6 százalékra nőtt. Az Ab döntését pedig végre fogják hajtani, közölte.

Harangozó Tamás reagálásában azt hangoztatta, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania.

A miniszterelnök viszonválaszában azt mondta: az MSZP kormányon elvett egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, egyhavi bért az ápolóktól, az orvosoktól, a rendőröktől, a közalkalmazottaktól, és devizahitel-csapdába kergette az embereket. Ezért szociális kérdésekben nem fogad el kioktatást az MSZP-től.

Az LMP a klímaváltozás kockázataira hívta fel a figyelmet

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a friss adatok szerint közel egymilliárdan élnek a világon olyan területeken, ahol magas, vagy nagyon magas a klímaváltozás miatti veszélyek kockázata. Rámutatott: a jövőben szinte bizonyosan ez lesz a migráció egyik kiváltó oka. Hozzátette: a klímaváltozás különösen érinti Magyarországot, a mezőgazdaságot, az árak meredeken emelkednek. Arra volt kíváncsi, hogy a legközelebb Európai Tanács ülésén támogatni fogja-e az unió szigorúbb klíma célkitűzéseit, és kész az LMP klíma-vészhelyzet megállapítására vonatkozó határozati javaslatát támogatni?

Orbán Viktor kormányfő válaszában jelezte: a konkrét ügyben a V4-kel közösen álláspontot szeretnének képviselni. A miniszterelnök idézte az alaptörvényt, eszerint "felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit". Biztosította a képviselőt arról, hogy a magyar kormány számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem is, mindannyian tisztább vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnének. Magyarország ezért minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz. Kitért arra is, hogy a kormány célja: hosszú távon a magyar villamosenergia-termelés két forrásból származzon, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. A nap- és atomenergia együttes használatával a magyarországi áramtermelés nagy része szén-dioxid mentes lehet, közölte, és azt kérte, támogassa a kormányt ebben, illetve a paksi blokk megépítésében. Úgy fogalmazott: vagy klímacélok és akkor Paks, vagy nincs Paks és akkor nincsenek klímacélok.

LMP: ki vizsgálja a gyógyszermaradványokat a vizekben?

Ungár Péter (LMP) azt mondta, hogy a kimutatható antibiotikumok és az egyéb gyógyszermaradványok mértéke alapján a Duna Európa legszennyezettebb folyójának számít. Van-e olyan intézmény vagy felelős hatóság, ami vizsgálja a magyar vizeket, hogy nincs-e bennük túlzott mértékű gyógyszermaradvány? Terveznek-e valamilyen intézkedést az antibiotikum és a gyógyszermaradványok miatt?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy Magyarországon nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerek és az ivóvíz ellenőrzésére. Azt is kiemelte, hogy a magyar ivóvízbázis 95 százaléka a felszín alatt található, ami szintén védettséget ad. Idén megkezdődik egy minden eddiginél szigorúbb, európai együttműködésben zajló vizsgálat a Dunán, a felmérés 51 vizsgálati pontjából kilenc Magyarországon lesz.

(forrás: MTI)
hirdetés

Könyveink