Balog: indulhat az építkezés a Dobogón

Soha nem mondtam, hogy az egészségügyben csak jó dolgok történnek, vannak dolgok, amiken javítani kell, de vannak sikerek is, amelyek számokban is megnyilvánulnak – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A 2010-es állapotokhoz képest fejlődött az ágazat, a hamis és rossz hírek, féligazságok rombolják az egészségügybe és az orvosokba vetett bizalmat, ami visszahat a betegek gyógyulására. Senkinek nem jó, ha az álhírek miatt a közbizalmat felváltja a közbizalmatlanság, ám eközben  a jogos kifogásokat orvosolni kell – szögezte le.

„A hírek szólhatnának arról is, hogy egy másik kórházban van CT, ezért odaszállítják a betegeket. Korábban ott sem volt” – így reflektált a miniszter arra a felvetésre, hogy az Országos Kardiológiai Intézetnek nincs CT-je, így hetente egy gyerek biztosan utazik a szomszédos kórházak diagnosztikai részlegére. Majd az elmúlt évek képalkotó diagnosztikai fejlesztéseiről beszélt: „nem mondhatjuk, hogy nem változott semmi”.

Az orvoshiány nem álhír, és súlyos probléma az ágazat számára, de az elvándorlás a felére csökkent, és a rendszerváltás óta ez az első kormány, amely az infláció fölött emeli az egészségügyre fordított forrásokat – folytatta Balog. A migrációs kedv csökkenése azzal magyarázható, hogy 2019-re megduplázzák az egészségügyi dolgozók fizetését, bár norvég és svájci béreket nem tudnak fizetni. Jövőre 221 milliárd forinttal nagyobb az ágazati büdzsé, ennek nagy része a béremelésre megy.

„Ez a mi munkánk, amit elvégeztünk, amit eddig egyetlen kormány sem csinált meg” – reflektált a tárcavezető a MÉRTÉK azon számaira, amelyek szerint az összes halálozás negyede elkerülhető lett volna egészségügyi beavatkozásokkal. „A jó terápia feltétele a jó diagnózis, amit most megírattuk”, ennek alapján pedig a viszonyszámokat kell nézni, hogy mennyi volt az elkerülhető halálozás öt évvel ezelőtt, és mennyi lesz 3 év múlva. A szembenézés Balog szerint megtörtént, itt emlékeztetett arra, hogy a várólistákat is azért vezették be, hogy lássák, mi a valós helyzet.

„Az életnek minden területén igaz, hogy aki tehetősebb, akinek nagyobb az anyagi ereje, az olyan dolgokat is meg tud vásárolni, amelyeket mások nem” – reagált a miniszter a laborvizsgálatra vagy CT-re heteket, hónapokat várakozó betegekről szóló hírekre, és arra felvetésre, hogy nagyobb eséllyel jutnak ellátáshoz a gazdagok. Emlékezetett, hogy korábban leszögezték, hogy a magyar egészségügy nem lehet fizetős, most a közegészségügy „ennyit tud vállalni, ezt igyekszünk bővíteni”, ám ami efölött van, azt a magánegészségügynek kell vállalnia.

Aktuális kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a felügyelet nélkül magára hagyott rezidens ügyét kivizsgálták. Bár a vizsgálat eredményeit nem kívánta részletezni, azt hozzátette, nem fordulhat elő, hogy rezidens egyedül maradjon a sürgősségin. A kórházi fertőzésben elhunyt kisbaba ügyének kapcsán pedig arról beszélt, hogy a nosocimialis infekciók a világon mindenütt problémát jelentenek, a konkrét ügynek azonban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a felelőse, aki azt kivizsgálta, és megtette a szükséges lépéseket.

Jót tett a kormányhatározat, megvették a telket – jelentette be a miniszter az Egészséges Budapestért Program aktuális állásáról szólva, ennek értelmében a Dobogón épülhet fel a dél-budai szuperkórház.

Nem vagyok elégedett azzal, hogy hol tart az egészségügy, de nem vagyok Sztálin elvtárs, csak egy egyszerű miniszter, de azon dolgozom, hogy az ellátás jobb legyen holnap, mint ma – zárta kérdésre a miniszter, hozzátéve, hogy „nem fáj a szíve”, hogy a vizes világbajnokságra, és nem az egészségügyre költenek 170 milliárd forintot, mert a világ második legjelentősebb sporteseménye még inkább növeli Budapest dübörögve fejlődő turizmusát, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

A teljes beszélgetést itt nézheti meg.