A félremagyarázott hírek nyomában

Sokan nem hittek a szemüknek, amikor a következőket olvasták: „Orbánék megtették az elképzelhetetlent: 75 év felett nincs egészségügyi ellátás!” „A kormány szerint 75 év felett már nem kell meggyógyulni.” „Életkori korlátozás jön a magyar gyógyításban!”

– ilyen és ehhez hasonló címekkel terjed a 168 Óra „Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár a gyógyulás” címmel április második felében megjelent cikke. Az, amelyikben ugyan számtalan szakembert megszólaltattak, csak egy helyről nem kértek megerősítést: a gyógyszerek támogatásáért felelős Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK – lánykori nevén OEP). Így azután hiába cáfolta az egészségbiztosító utóbb a hírt, hangsúlyozva, hogy az írás megtévesztő és alaptalan félelmet kelthet a betegekben, az internet bugyrai újra és újra feldobják „a hírt”.

A félreértés, vagy inkább a félremagyarázás abból adódott, hogy az egészségbiztosító több új onkológiai gyógyszert is befogadott a normál finanszírozásba, és kettőhöz életkori figyelmeztetést (nem tiltást!) adott ki. Mégpedig azért, mert azt maga a gyógyszergyártó kérte. A készítmény európai uniós törzskönyvében is az szerepel ugyanis, hogy „a 75 éves vagy annál idősebb betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy erre a populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni.” Magyarán ebben a korosztályban és ebben a betegségben (tüdődaganatban) az adott szer hatásosságára nincs egyértelmű bizonyíték, illetve – a NEAK-tól kapott tájékoztatás szerint – az érintett készítménnyel végzett klinikai vizsgálat eredménye szerint a 75 évnél idősebb betegek esetében nem volt érdemi különbség az érintett készítmény és a kontroll kemoterápiás kezelés között. Éppen ezért a figyelmeztetés nem jelent semmilyen tiltást, csak azt jelenti, hogy a kezelőorvos felelőssége, ha ennek ellenére ezt a készítményt 75 évesnél idősebb páciensnek rendeli, és az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket (vagy netán komolyabb mellékhatásokkal jár).

– Egyetlen kezelésnél, gyógyszernél vagy gyógyeszköznél sem alkalmaz életkoralapú finanszírozási korlátot az egészségbiztosító – hangsúlyozza a Magyar Időknek Kiss Zsolt, a már említett NEAK megbízott főigazgatója. Szakmai korlátozások ugyanakkor lehetségesek, főként azért, mert az idősebbek körében gyakoribb a rosszabb egészségi állapot, több krónikus betegség is fennáll, és az idősebb szervezet nem úgy reagál például a rákgyógyszerekre, mint a fiatalabb. Emellett – mint ennek az új, tüdőtumor elleni szernek a példája mutatja – az új hatóanyagokat nem mindig vagy nem nagy arányban tesztelik 75 évesnél idősebbeken.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatban már csak azért is értelmetlen az idősek hátrányos megkülönböztetéséről beszélni, hiszen a kor előrehaladtával növekszik az egészségügyi ellátás iránti szükséglet, vagyis épp az idősek az egészségügyi szolgáltatások, termékek legnagyobb „fogyasztói”. A világ fejlett országaiban, így hazánkban is így van ez. A NEAK adatai szerint 2015-ben az ellátásra jogosultak megközelítőleg 26 százaléka, nagyságrendileg 2,6 millió ember volt hatvanéves vagy annál idősebb, és 97 százalékuk vett igénybe valamilyen közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást, vagyis volt orvosnál, kórházban, váltott ki receptet. Ennek megfelelően az egészségügyi kiadások is magasabbak az idősebb korosztályban: Magyarországon már ötvenéves kor körül elindul a kiadásnövekedés, de például a 85 év körüli korosztály tagjainak egészségügyi ellátására mintegy négyszer többet költ az állam, mint amennyi az átlag. Ezek alapján nem meglepő az adat, amely szerint az egészségbiztosító az éves kiadásainak közel 55 százalékát a hatvanévesnél idősebb korosztályra fordítja.