Az embereknek is el kell kezdeniük kiállni a jogaikért
Milyen jogi lehetőségei vannak itthon egy betegnek és hozzátartozóinak? – ezt kérdezte a Hírklikk Szepesházi Péter ügyvédtől.
Szepesházi Péter a Hírklikk kérdésére azt mondta, az embereknek joguk van arra, hogy a járulék fizetéséért cserébe megfelelő színvonalú, biztonságos és hatékony egészségügyi ellátásban részesüljenek. Ha ez nincs így, akkor a hőségben fekvő beteg írásban is tiltakozhat a körülmények miatt. Sőt, az ellen is, ha tudomására jut, hogy abban a műtőben, ahol őt is műteni fogják, 25 fok feletti a hőmérséklet. Hiszen már 2019-ben is nyilvánossá vált az országos tisztifőorvos módszertani leveléből, hogy ennél nem lehet magasabb a hőmérséklet. Ugyanis az már fertőzésveszéllyel jár. Ha viszont ilyen körülmények között műtötték meg és abból valamilyen problémája adódott, valamilyen kórházi fertőzést kapott, rosszabb esetben el is halálozott, akkor műhiba pert is indíthatnak az adott kórház ellen és kártérítést követelhetnek. Ilyenkor nem az orvos felel a körülményekért, hanem az intézmény, amelynek a magatartása vezetett a hibához.
Amibe egy olyan bíró, aki fél a hatalomtól beleköthet, az az, hogy a „megfelelő ellátás” nincs az Alaptörvényben definiálva. De ha a szakkönyvek leírják, hogy jobb vagy muszáj 26 fok alatti hőmérsékletben műteni, már mérlegelési kérdés, ami persze szintén a bírótól függ. Viszont mindenképpen jogellenes – magyarázta az ügyvéd.
„Elképesztő, hogy mikre nincs pénz, köztük arra, hogy emberek valahogy fenntartsák magukat. Elfogadhatatlan, hogy akik nem tudják a magánellátást megfizetni, ilyen körülmények közé kényszerülnek ugyanakkor értelmetlen dolgokra milliárdokat szór el a kormány. A megfelelő klímák már nem tartoznak az őrült nagy luxusba” – vélte Szepesházi Péter.
Két és félmillió főre becsülik Magyarországon azok számát, akik akár évtizedeken keresztül fizetik a tb-t, de csak magánellátásban tudnának orvoshoz fordulni, amire viszont nincs pénzük. A nagyon rossz ellátás miatt itthon többen összeállva indíthatnának pert például azért, mert hőség volt a kórtermekben és a műtőben is, de Magyarországon a személyiségi jogi, sérelemdíjas, nem elismerten műhibára hivatkozó perek végeredményét tekintve, Szepesházi Péter elég pesszimista. Mert egy félelemben élő bíró hivatkozhat arra, hogy ez így túl általános, mert a magyar állam az Alaptörvény szerint csak törekszik a szociális-, egészségügyi ellátásra. Ha már műhibaperről van szó, akkor annak sokkal nagyobb az esélye a pozitív végkifejletre, mert az 1990-es évek óta az ilyen perek 90 százaléka sikeres – tette hozzá.
Szepesházi szerint az jó, amit Magyar Péter csinál, de nem elégséges csak bírálni, véleményt mondani, cselekedni is kell, ahogyan azt öt évvel ezelőtt és most is teszik a civilek. Karsai Dániel felhívásával viszont egyetért. „Szükség van arra, hogy az emberek is elkezdjenek kiállni önmagukért” – emlékeztetett Szepesházi Péter.
