Meg kellene mutatni az abortuszt videofelvételről a gimnazistáknak?

Az új Alkotmánnyal kapcsolatban eddig a legélesebb vitát az keltette, hogy miként lehet a magzati életet úgy tiszteletben tartani, hogy közben ne tiltsák meg az abortuszt. Ám nem ez az egyetlen olyan pont, amely az orvosokat is érinti, kikerülhet az Alkotmány szövegéből a legmagasabb szintű egészséghez való jog. Az Alkotmány előkészítő bizottság fideszes alelnöke a Medical Tribune-nek nyilatkozott.

- Magánemberként egyetért az abortusszal?

- Nem, személyes meggyőződésem, hogy az abortusz egy élőlény elpusztítása.

- Alkotmányjogászként is ez az álláspontja?

- Fontos, hogy az elvi, erkölcsi álláspontunkat megfogalmazzuk, de jogszabályi szinten ezt nem lehet így szabályozni.

- El is jutottunk az alkotmányozás egyik legforróbb pontjához. Bár a kereszténydemokraták egyik szakmapolitikusától sem hallottam, hogy abortusztilalmat szeretnének, mégis az szivárgott ki a siófoki frakciótanácskozásról, hogy ez volt a legvitatottabb pont.

-Valóban, ha nem is forró, de fontos vita volt a pártszövetség két frakciója között. A hatályos abortusztörvényt 1992-ben a kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, Surján László terjesztette a parlament elé, mint akkori népjóléti miniszter. A vitában most arra hívta fel a figyelmet, hogy a magzati élet védelméről szóló törvény nem rossz, és tartalmaz olyan eszközöket, amelyeket ma egyáltalán nem használunk ki. Például helyes volna, ha a gimnáziumi tanulmányai elején mindenki láthatná, hogy az abortusz milyen jellegű beavatkozás az emberi szervezetbe.

- Megmutatni, milyen egy 10-12 hetes magzat, mekkora, milyen érzékelési folyamat alakult ki nála? Vagy magát a műtétet?

- Videofelvételről a műtétet is nyugodtan meg lehetne mutatni a gimnazistáknak.

- A szétroncsolt, véres abortumot? Ezt komolyan mondja?

- Az általam ultrahangon látott felvétel fekete-fehér volt, de pontosan látszott rajta a beavatkozás lényege. Úgy gondolom, pozitív eredményre vezetne, ha már kamaszkorban tudatosodna, hogy az abortusz embertelen beavatkozás, és nem a szexuális védekezés része.

- Az Alkotmányban nem lehet oktatófilmek vetítését szorgalmazni. Mi akkor ennek a vitának a gyakorlati jelentősége?

- Ez egy dogmatikai vita, nincs hatása a mindennapokra. A kereszténydemokrata párt is kijelentette, nem kívánja az abortusz megtiltását. Innentől kezdve már csak az a kérdés, hogy az új Alkotmányban milyen formában lehet a magzati élet védelmével kapcsolatos állami kötelezettséget szabályozni. A siófoki frakcióülésen egyértelművé tettük: csak olyan megoldást tartunk elképzelhetőnek, amely nem teszi lehetővé és szükségessé az abortusztörvény módosítását. Erre moratóriumot is hirdetünk, hogy hazug állításokkal senkit se lehessen megtéveszteni.

- Ennél is fontosabb lehet a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog kiemelése az alaptörvényből. Ám ez a terv egyáltalán nem váltott ki vitát. Mit hozhat ez a gyakorlatban?

- Semmit, bár nincs még végleges döntés erről. Az Alkotmánybíróság többször is kifejtette, hogy az állam köteles az egészséghez való jogot biztosítani, ám hogy milyen szinten teszi ezt meg, az a mindenkori teljesítőképességétől függ. Így csak az vetődött fel, hogy a gyakorlathoz igazítjuk a szöveget.

- Örök dilemma ez az orvosoknál, a mindennapi gyakorlat és a szakmailag lehetséges ütközése.

- Valóban, a legmagasabb szintű egészséghez való jog ma sem valósulhat meg. Az egészségbiztosító nem tud minden gyógyszert, műtéti eljárást támogatni, és ez nemcsak nálunk, de a világon mindenütt így van. Sőt, Amerikában ez sokkal kegyetlenebb formában valósul meg, mint itt.

- Folyton abba a kettősségbe ütközünk, hogy az Alkotmány az értékek gyűjteménye, amely sok ponton nem fér össze a gyarló gyakorlattal. Az alkotmányozás folyamatában ezt a kettőt kellene összeegyeztetni, de úgy, hogy az alaptörvény fennköltsége, emelkedettsége, irányadó jellege ne tűnjön el.

- Két alapelvet kell összeegyeztetni: egyrészt olyan alapjogokat nem tartalmazhat a törvény, amelyek nem kényszeríthetőek ki. Mondok egy példát: ha a lakhatáshoz vagy a munkához való jogot bárki úgy értelmezné, hogy a hajléktalanság vagy a munkanélküliség alkotmányellenes állapot, akkor az Alkotmány nem valós látszatot keltett. Másrészt az alaptörvény speciális jogszabály, amelyben állami célokat is ki lehet jelölni. A munkához való jog például az állam kötelességévé teszi, hogy minél több munkahelyet teremtsen, és előzze meg a munkahelyeken a diszkriminációt. Egy alaptörvény akkor tölti be a feladatát, ha a nem jogvégzett polgárok számára is egyértelmű, mi az állami cél, vagyis az olyan törekvés, amely a mindenkori kormánytól elvárható, illetve mi az, ami alanyi jogon kikényszeríthető, például a sajtószabadság, a gyülekezési jog vagy éppen a lelkiismereti és vallásszabadság.

A cikk folytatásáért kattintson ide!