Átlagkereset: torzítják a KSH adatai a valóságot
Torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint bruttó 431 ezer forint volt tavaly októberben az átlagkereset, írja az ATV.
Az egészségügyben 38,2 százalékos emelkedést mért a KSH, amivel 547 100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset – közölte minap a KSH, amelynek adatai szerint 8,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetetek az 1 évvel korábbihoz képest. Mindeközben a bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt. Igazából ez az az összeg, amit az átlagember megkeres, ugyanis az átlagbért több tényező is torzítja.
A GKI vezérigazgatója szerint évek óta gond van a Statisztikai Hivatal módszertanával, az adatok torzítják a valóságot, hiszen csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradták a részmunkaidőben foglalkoztatottak is. Molnár László azt mondja: azért is túlzás a 431 ezer forintos bruttó átlagbér, mert éppen a kormány kommunikálta azt, hogy a minimálbér emelése több mint kétmillió embernek segít. „Ha ez igaz, akkor 2 millió ember van, aki bruttó 260 ezer forint alatt keres” – mutatott rá az ATV Híradónak nyilatkozva Molnár László.
Ez azt jelenti, hogy a KSH által most nyilvánosságra hozott 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább két millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ez még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg. Miközben minden számítás azt mutatja, hogy az egy főre eső létminimum összege a saját lakásban élők esetében nettó 130 ezer forint körül van. A Policy Agenda kutatási igazgatója szerint ráadásul a tavalyi béremelkedést felfalta az infláció, ami különösen az alacsonyabb jövedelműeket érinti. Az árfolyamromlás is azt mutatja, hogy a dolgozók nagy része vesztes lesz: a dolgozó felső 10 százalékának a jövedelmi előnye fog fokozódni az inflációval – magyarázta híradónknak nyilatkozva Belyó Pál.
Tavaly év közepén még 5 százalék alatt volt az infláció, de októberre már elérte a 6,5 százalékos szintet. Novemberben ennél is magasabbra, 7,4 százalékra kúszott fel a pénzromlás üteme, ami még tovább erodálhatja majd a keresetek növekedését.
