Orbán ajándéka: csalódottak a szakdolgozók
Alaposan meglepte az ápolókat Orbán Viktor péntek reggeli bejelentése, amely szerint jövő januártól 21 százalékos többletbérre számíthatnak, hiszen ez 9 százalékponttal kisebb emelés, mint amiről a 2018-ban megkötött béregyezség szól, írja a Népszava.
Az egészségügyi ágazat érdekvédői és a kormány még 2018-ban egy több lépcsős emelésben állapodtak meg, a következő ütemezéssel: 2019-ben 8 százalék, 2020 januárjában 14 százalék, majd novemberben 20 százalék, 2022 januárjától pedig 30 százalék.
– Csalódottak a szakdolgozók a bejelentés után – tájékoztatta a lapot Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke hozzátéve, mindez érthető, hiszen csak a tavalyi emeléssel érték el, hogy a bértábla legalacsonyabb összege nem kisebb a minimálbérnél. Most a szakképzett bérek 253 ezer forintról indulnak. A januári minimálbér-emeléssel és a fiatalok személyi adómentességével a pályakezdők jövőre több pénzt vihetnek majd haza, mint a 15-16 éve dolgozók, azaz újabb bérfeszültség keletkezik. A szakszervezeti vezető szerint az átgondolatlan bérintézkedések tovább növelhetik a szakdolgozói létszámhiányt. Hasonló a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleménye is, mert így nem sikerül orvosolni azt a feszültséget sem, amit a megemelt orvosi bérek keltettek. Az európai országok átlagában a szakdolgozók az orvosi bérek 60 százaléka körül keresnek, nálunk ezt az arányt a januári emeléssel sem sikerül elérni.
A lap megkérdezte az emberi erőforrás tárcát, hogy a 30 százalékos eredeti ígéret hogyan apadt 21 százalékra, ám a válasz szerint nincsen csökkenés. Azt írták: a 30 százalékos ígéretük viszonyítási alapja a 2018-as illetményalap volt, szerintük ugyanez az emelés a mostani bérekre vetítve 21 százalékot jelent.
*
Újabb 21 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése januárban, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Azt írták, a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy 2022-ig jelentős mértékben növelje az egészségügyi szakdolgozók jövedelmét. Az elmúlt években a közszférában nagymértékben nőttek az átlagkeresetek, és az egészségügy volt az első olyan terület, ahol 2010 után béremeléseket hajtott végre a kabinet, jegyezték meg, hozzátéve: 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszer annyit fog keresni, mint a béremelési program előtt.
A pénteken bejelentett ápolói béremelés, a 2019-ben megkezdett béremelési program utolsó lépcsőjének eredményeként jövő januárban az egészségügyi dolgozók átlagban 21 százalékkal keresnek majd többet, mint idén. A béremelési programmal a szakdolgozói alapbérek összesen 72 százalékkal nőnek a 2018-as illetménybázishoz viszonyítva.
Az ápolói béremelési program az eredeti négylépcsős ütemterv szerint zajlik, amely 2019-ben indult el. A januári béremelés a 2018-as illetményalaphoz képest 30 százalékos növekedést jelent. Az első 8 százalékos béremelés 2019. július 1-jén volt, amikor a területi és iskolavédőnők is bekerültek a szakdolgozói bértábla alá, és már ők is nagyobb fizetést kaptak. Tavaly két lépcsőben nőtt tovább az egészségügyi szakdolgozók alapbére: január 1-jén 14 százalékos, míg november 1-jén újabb 20 százalékos alapbéremelés történt.
A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbeteg-ellátási intézményben, vagy az alapellátásban dolgozik, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál vagy az Országos Mentőszolgálatnál. Az ápolói béremelésre 2016 és 2019 között 143 milliárd, 2020-ban 82 milliárd forintot fordított a kormány, olvasható a tárca közleményében.
