Amikor a gazdasági és egészségügyi rendszerek kommunikálnak

A cég több mint 20 éve foglalkozik az egészségügyben alkalmazható gazdasági és gazdálkodási rendszerek fejlesztésével. Jelenleg a GYEMSZI-hez tartozó kórházak 95 százaléka használja a CompuTREND által fejlesztett és támogatott CT-EcoSTAT rendszert – közölte a MedicalOnline érdeklődésére Megyeri Attila. A kereskedelmi igazgató szerint mindezt indokolja, hogy a kórházak ugyan költségvetési szervezetek, és mint ilyenek, a költségvetésre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodnak, de helyzetük speciális. Finanszírozásuk ugyanis már hosszú ideje teljesítményalapú, ami alapvetően eltér a költségvetési szervezetek finanszírozásától. Egy „klasszikus” költségvetési szervezet az év elején keretösszeget kap, amelyből az év során gazdálkodnia kell, és ezt az összeget „éli fel” az év során. Merőben más a helyzet a kórházak esetében. Elvileg a kórházak esetében a „megtermelt teljesítmény” alapján történik a finanszírozás, fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években ennek a teljesítménynek gátat szab a teljesítményvolumen-korlát (TVK). Az egészségügy abban is jelentősen különbözik a költségvetési szervezetek döntő részétől, hogy egy kórház olyan „gyár”, ahol a munkához használt anyagok és szolgáltatások a költségek nagy hányadát jelentik, így egy beteget nem csak gyógyítani kell, de a hotelszolgáltatásoktól az élelmezésen át, még számos egyéb módon is ki kell és lehet szolgálni.

Az egészségügyben már a 1990-es évek elején felmerült az igény, hogy a gyógyító munka költségeit összevessék a bevételekkel – magyarázza Megyeri Attila. Első lépésként az osztályos teljesítmények és költségek esetében tették ezt meg. Ezeknek az összevetéseknek az elvégzéséhez szükségessé vált a kötelező pénzforgalmi könyvelés mellett az azzal párhuzamosan vezetett üzemgazdasági könyvelés is, valamint az erre épülő különböző kontroling-megoldások használatba vétele. A CompuTREND a CT-EcoSTAT rendszerében biztosította az üzemgazdasági szemléletű könyvelés vezetését, és kifejlesztette CT-Medkontroll nevű kontroling rendszerét.

Ugyancsak már a 90-es évektől világossá vált, hogy a medikai és a gazdasági rendszereknek kommunikálniuk kell(ene) egymással. Eleinte az élelmezéssel kapcsolatos dietetikai és létszám adatok cseréje történt meg, amelyek a két rendszer kapcsolatában kötegelt módon kezelhetőek voltak.

Az osztályos teljesítmények figyelése hamarosan elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy egy osztály teljesítménye valójában különbözőképpen finanszírozott esetekből áll össze, és az osztályos teljesítmény csak ezen esetek összesítésének az eredménye. Ahhoz azonban, hogy egy osztályvezető érdemben be is tudjon avatkozni, szüksége lenne arra, hogy az egyes ápolási esetek ráfordításaival is tisztában legyen. Azaz, szükséges a betegekre történő egyedi ráfordítások vizsgálata. Ahhoz azonban, hogy ezen a téren számottevően előreléphessünk, számos feltételnek kell(ene) teljesülnie.

Ahhoz, hogy használható eredményekhez jussunk, a medikai és gazdasági rendszert össze kell kapcsolni. A ráfordítások vizsgálatához már nem elegendőek a hagyományosan a gazdasági rendszerben gyűjtött költségadatok, hiszen a gazdasági rendszerben a gyűjtés legkisebb egysége az osztály vagy szervezeti egység. (Szervezeti egységnek egy-egy osztály valamilyen módon önállóan vizsgálható részét, például egy szakrendelést, nevezünk.) Az összekapcsolásnak olyannak kell lennie, hogy a két rendszer együttműködése on-line legyen, tehát mindkét rendszerben azonnal rendelkezésre álljanak a másik rendszer szükséges információi. Ugyanakkor olyan megoldást kell alkalmazni, amely nem ró elviselhetetlenül sok többletmunkát az egészségügyi személyzetre. Evidencia, hogy a kórházakban kevés a szakdolgozó, azaz reménytelen vállalkozás lenne őket tovább terhelni. Végül, de nem utolsósorban olyan eszközöket kell a feladatok ellátásához rendelni, amelyek az információk felmerülésének a helyén biztosítják az adatok rögzíthetőségét.

Jelentősen befolyásolta a használható fejlesztések elkészülését, hogy a technikai feltételek esetében a közelmúltban elterjedt hordozható, wifi kapcsolaton keresztül működő eszközök teremtették meg a realitását az ilyen jellegű munkának.

Megyeri Attila szerint mind a medikai rendszerek, mind pedig a gazdasági rendszerek szállítóinak elemi érdeke lenne, hogy olyan megoldást kínáljanak a kórházaknak, amelyek alkalmasak ezen elvárások teljesítésére. A GlobeNet és a CompuTREND – „felismerve az idők szavát” – megállapodott abban, hogy a két rendszer közötti integrációt kiterjeszti, olyan módon, hogy a fenti elvárásoknak is megfeleljen. Ma már a két rendszer integrációja nemcsak a medikai rendszer részeként megvalósított gyógyszertári rendszer szoros pénzügyi integrációjára terjed ki, hanem a két rendszer integráns módon képes együttműködni. A medikai rendszerben olyan funkciók valósultak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az ápolási személyzet a medikai rendszerből indítson olyan gazdálkodási funkciókat, amelyek egy-egy osztály napi működéséhez elengedhetetlenek. Ilyen például az osztályos anyagigénylés, vagy a munkalapigénylés.

Ennél lényegesen szorosabb integrációt jelent az a megoldás, amely jelenleg a pilot alkalmazás bevezetési fázisánál tart. A két rendszer között olyan megoldást alakítottak ki, amelynek a révén a CompuTREND BERÁF (Betegre történő Egyedi RÁFordítás vizsgáló) modulja on-line kapcsolatot tart a MedWorks rendszerrel, ahol az egyes beteghez felhasznált anyagokat és szolgáltatásokat rögzítik. Ennek a megoldásnak a használata lehetővé teszi, hogy a kórházi menedzsment tényleges adatokhoz jusson az egyes konkrét esetek bekerülési költségét illetően.

Tiborcz László fejlesztési igazgató, GlobeNet Zrt.:

– Az integráció során figyelembe kellett venni, a már meglévő infrastruktúrát, a rendelkezésre álló erőforrásokat, karbantarthatóságot is. A CompuTREND Kft.-vel együtt ezért közösen választottuk az ORACLE által biztosított technológiát, amelyekkel az integráció rugalmasabb és átláthatóbb is lett. A rendszerek közötti adatcserét a két rendszer adatbázisának logikai összekapcsolásával végeztük el. Az integráció során adatbázis VIEW-kal és tárolt eljárásokkal dolgozunk, ezáltal a rendszerek közötti direkt kommunikáció gyors, de mégis kellően szeparált maradt (egyik rendszer sem látja a másik érzékeny, az integráció részét nem képező adatait). A nagy mennyiségű lista adatokat így közvetlenül egymás adatbázisából a megfelelő jogosultsággal felruházott optimalizált nézeteken keresztül érjük el. Ezáltal a nagy mennyiségű adatok is olyan gyorsan tudnak megjeleni  a két különböző rendszerben, mintha azok egy egységes integrált rendszer szerves elemei lennének. A különböző események indukálása tárolt eljárásokkal történik, ami szintén adatbázis szintű, hatékony, gyors folyamatvezérlést tesz lehetővé.