Egyetlen karszalag – és minden tudható (lenne) az egészségügyben
Ki gondolná, hogy a vonalkódos csuklópánt alkalmazása nemcsak a betegek egyedi azonosítását tehetné lehetővé, hanem akár az egészségügyi intézmények költséghatékonyságát is növelhetné?
A csuklópántok a 2004-es végzetes betegcsere-ügyet követően kezdtek elterjedni Magyarországon, amikor a szegedi városi kórházból egy 80 éves férfi helyett egy vele azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészetére.
Az orvosokat a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége alól felmentették, a másodfokon eljáró bíróság szerint azonban bebizonyosodott, hogy az egyik beteghordó megszegte az írott és íratlan szakmai szabályokat, amikor azonosítás nélkül vitt el CT-vizsgálatra egy kommunikációképtelen, idős férfit. Mindez elkerülhető lett volna, ha a betegeken olyan csuklópánt van, amely egyedi azonosításra is alkalmas.
Karszalaggal az egészségügyi intézményekben ma már ellátják a betegeket, azonban sok helyütt még mindig filctollal szerepel a pánton a beteg és az őt ellátó osztály neve, ami Halász Árpád, a Zebra Technologies dél-kelet-európai értékesítési vezetője szerint nemcsak egyedi azonosításra nem alkalmas, de az adatvédelmi szempontokat sem tartja szem előtt.
Máshol |
A prágai kórházban az egyedi betegazonosító rendszerre alapozva a betegágyak mellett percre pontos gyógyszeradagolási nyilvántartási rendszert építettek ki. A gyógyszerek kiosztását végző nővér az ágyak között haladva először a beteg csuklóján lévő pántot beszkenneli, a nála lévő kézi terminál pontosan kijelzi a szükséges adagolást, majd rögzítik a gyógyszer beadását is. Ez a biztonság növelése mellett elősegíti a klinikai adatok összegyűjtését és rendszerezését, és a leghatékonyabb gyógyszer logisztikai rendszer kialakítását. Az amerikai Institute of Medicine tavaly nyilvánosságra hozott kutatása szerint az amerikai kórházakban elkövetett gyógyszerezési hibák 26–32%-a egyszerű adminisztrációs okokra vezethető vissza. Majd minden harmadik beteg esetében megelőzhető lett volna a hibás adatbevitelből, az elírásból vagy éppen a hiányos adatok következtében bekövetkezett gyógyszerezési hiba. Egyszerűen a folyamatok végiggondolásával és az automatikus betegazonosító rendszerek bevezetésén alapuló, belátható időn belül megtérülő befektetéssel az adminisztratív hibák kiküszöbölhetőek. A biztonságos adminisztráció megspórolása mind a beteg, mind pedig a kórház érdekeivel gyökeresen ellentétes. Nagy Britanniában már átfogó előírások teszik kötelezővé a vonalkódon alapuló kórházi azonosítási technológiát, az amerikai kórházaknak pedig egyre nagyobb része áll át a kórházi elektronikus adatnyilvántartásra. Európában és Észak-Amerikában számos egészségügyi intézmény vezetett be egyedi betegazonosítási rendszert. A new jersey-i Morristown Memorial Hospital például a környék egyik legjelentősebb ellátó intézménye. Csak 2009-ben több mint 37.000 beteget vettek fel, mégpedig úgy, hogy mindannyiukat csuklópántjuk révén azonosították. |
A Zebra az azonosítási megoldások teljes spektrumát felvonultatja Magyarországon. Az általuk kínált csuklópántokon szerepelnek a betegek adatai, amely alapján azonosíthatjuk az elvégzendő vizsgálatokat és a számukra szükséges gyógyszereket is. A saját kitűzőjén lévő vonalkóddal és egy vonalkód-olvasó segítségével a gyógyítás folyamatában részt vevő ápoló vagy orvos is pontosan azonosítható. A csuklópántok vízállóak, az alkoholos fertőtlenítő- és tisztítószereknek is ellenállnak, így hosszú ideig leolvashatók. Ráadásul különleges antibakteriális anyaguk révén a kórházi higiénia követelményeinek is messzemenőkig megfelelnek.
Mint a regionális kereskedelmi vezető a MedicalOnline érdeklődésére elmondta: a leggyakrabban alkalmazott megoldást a vonalkód jelentheti, amelynek ma már a magyar egészségügyben is alapvetőnek kellene lennie. A sima vagy akár QR-kódos vonalkód ugyanis bármilyen az intézményekben használt informatikai rendszerhez integrálható és segítségével a betegazonosításon túl még számos információ nyerhető.
Ezek közé tartozik, hogy a vonalkód összekapcsolható a páciens gyógyszerelésével, vércsoportjával vagy akár összes laboreredményével. Ahol a beteget egyedileg azonosítják, ott nem fordulhat elő, hogy a minták elcserélése miatt meg kelljen ismételni a vizsgálatot, és nem, vagy kisebb eséllyel fordulnának elő gyógyszerelési hibák is – magyarázza Halász Árpád. A regionális értékesítési vezető szerint azonban ennél is tovább léphetne a magyar egészségügy, ugyanis az adatok, információk egybevetése révén azt is meg lehetne mondani, hogy egy adott helyen kiknél, mikor, kik és hányszor használtak egy adott, akár nagy értékű eszközt, valamint ha az egészségügyieknek is lenne azonosító kártyájuk, akkor az is kiderülne, hogy az alkalmazónak volt-e erre jogosultsága.
Kevéssé átlátható adatvagyonról, eddig nem jól használt információkról beszélnek a magyar egészségügyben. Ezen a helyzeten sokat javíthat, ha megvalósulnak az uniós támogatással az informatikában tervezett fejlesztések. Az azonban nem elegendő, hogy a kórházak közös virtuális térbe kapcsolódnak, s adatokhoz mindenki saját jogosultságának megfelelően férhet hozzá. Ez ugyanis nem váltja ki az azonosítást, amely alapvető technológiát jelent, s amelyet a környező országok közül már számosban széleskörben alkalmaznak – vélekedik Halász Árpád.
A vezető szerint az egyedi vonalkódos azonosítás alkalmazása esetén – melyhez cégük a csuklópántot állítja elő egyedileg, célnyomtatók segítségével – a kórházak lényegében az étkeztetéstől a költségekig minden információhoz hozzájuthatnának, ami a beteggel kapcsolatban az adott intézményben történt.
Mindezt ráadásul rendkívül egyszerű a hazai kórházi informatikai rendszerekhez integrálni. A hazai fejlesztést ennek lényegében az informatikai oldala jelenti, amelyet pilot-programként jelenleg is tesztelnek néhány hazai intézményben, így a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi
Oktató Kórház Érsebészeti osztályán, a GlobeNet MedWorkS rendszerével integráltan.
Közép- és Kelet-Közép-Európa számos országában mára kötelezően bevezették az ilyen rendszereket, mert felismerték, hogy ez az alapja a biztonságos gyógyításnak és a költségek követésének egyaránt. Lengyelországban, Csehországban és Horvátországban mindez már törvényi kötelezettség – mondja a Zebra vezetője, akinek tájékoztatása alapján hazánkban is tárgyalások folynak az egészségügyi ágazatvezetéssel az egyedi betegazonosítás bevezetésének lehetőségeiről.