Államosítás: összeálltak a fővárosi munkacsoportok
Szűk egy hónap alatt kell lebonyolítani a fővárosi kórházak átadás-átvételét ahhoz, hogy a jövő esztendő első napjától állami intézményként folytathassák működésüket. Ma már azt is tudni, munkacsoport vezetőkként kik irányítják az akciót, s hogy kiket delegált melléjük a Fővárosi Önkormányzat, a Kórházszövetség illetve az EGVE.
A fővárosi kórházakat három csoportba osztva kezdődik meg az átadás-átvétel. A GYEMSZI igazgatója, a Schiszler István vezette munkacsoport – amelyben a Zala Megyei Kórház főigazgatója, Csidei Irén képviseli a Magyar Kórházszövetséget, Havas Szófia (MSZP) pedig a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságát – a Bajcsy-Zsilinszky, a Jahn Ferenc Dél-pesti, az Uzsoki, a Szent István-Szent László, valamint a Heim Pál Gyermekkórház átadásának lebonyolítását végzi.
A budai oldalon Reiter József vezeti a munkacsoportot. Kompetenciájuk a Szent Imre, a Szent János valamint a hozzá kapcsolt kórházakra (Szent Margit, Budai Gyermekkórház), a visegrádi rehabilitációs, valamint a törökbálinti tüdőgyógyintézetre terjed ki. Itt Hajdú Zsolt (Fidesz) képviseli a jelenlegi tulajdonost, s Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületét, az EGVE-t.
Az egészségpénztár egykori főigazgatója, Oberfrank Ferenc, jelenleg az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének (MTA KOKI) tudományos titkára vezeti a harmadik munkacsoportot, amelyhez a Péterfy Sándor Utcai Kórház, a Központi Stomatológiai Intézet, az újpesti Károlyi Sándor és az angyalföldi Nyírő Gyula kórház tartozik, valamint a budafoki pszichiátria. Itt a sátoraljaújhelyi kórház korábbi főigazgatója, Antal Gabriella képviseli a Kórházszövetséget, Czeglédi János (Jobbik) pedig az önkormányzatot.
A három csapat december elsején kezdi meg a munkát, s igencsak erőltetett menetet kell diktálniuk ahhoz, hogy a több napos karácsonyi ünnepek ellenére, január elsejére, az állami tulajdonba vétel napjára, elkészüljenek az átvétellel. A munkacsoportokban egyébként a felsoroltak mellett jogászok, közgazdászok, műszaki-ingatlan szakértők is részt vesznek.
Valószínűleg a rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel, úgynevezett egyszerűsített átvilágítást kell végigvinniük. Ám ennek ellenére teljes körű állapotfelmérésre törekednek, legalábbis a munkát irányító GYEMSZI elvárása szerint.
Azt, hogy milyen mélységben szeretnék számba venni Budapest önkormányzati kórházainak vagyonát, jól mutatja, hogy például az egészségügyi ingatlanokat 1990-től lajstromoznák fel, függetlenül attól, hogy azok némelyike már rég más tulajdonosnál, merőben eltérő feladatra hasznosul. A teljes körű leltározást akár külső szakértők is ellenőrizhetik, bármit leselejtezni az átadásig szigorúan tilos.
A szállítói tartozások közül csak a 2011. szeptember elsejéig felgyűlt kifizetetlen milliókat hajlandó az új tulajdonos rendezni, azt az adósságot, ami szeptember elseje és december 31. között keletkezik, az önkormányzatoknak kell még az év végig rendezniük.
Arról, hogy a háttérben miféle politikai húzd-meg-ereszd-meg zajlik, legfeljebb abból lehet következtetni, hogy Tarlós István a napokban – nem kis meglepetésre – saját fővárosi koncepcióval állt elő. A főpolgármester szerint öt kórház – az Uzsoki utcai, a Szent Margit, a Bajcsy-Zsilinszky, a Tétényi úti és az Állami Egészségügyi Központ – pont elegendő lenne a
budapestiek ellátására. Az viszont nyilván elkerülte Tarlós figyelmét, hogy a felsorolt intézmények egyikében sem működik például traumatológia. Így a főpolgármesteri elképzelés csak akkor lenne megvalósítható, ha a budapestieknek egyúttal azt is garantálnák, hogy soha nem éri őket baleset, s még véletlenül sem ficamítják ki, törik el egyetlen végtagjukat sem…
