Egészségpolitika
Akadozó akadálymentesítés
Két centiméternél magasabb küszöb esetében például már rámpa alkalmazását, s amennyiben a szintkülönbség meghaladja a 20 centit, emelőlap beépítését tartják szükségesnek. Az utóbbinál nagyobb magasság, valamint az emeletjárás kiiktatására úgynevezett lépcsőlift beépítését javasolják.
Az utóbbira a legtöbb helyen nincs szükség, mivel a kórházak, szakrendelők vagy földszintesek, s ha nem, található bennük lift. (Egy közismert kivétel azért akad, bár ez társadalombiztosítás, s nem szűken vett egészségügy: az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet fővárosi központja, amelynek ajtaján kizárólag az ott található lépcsőlift igénybevételével juthatnak be a mozgásukban korlátozott ügyfelek.)
Hol tart az egészségügyben az akadálymentesítés? Többek között erre keresett választ az Egészségbiztosítási Felügyelet év végi vizsgálata, amelyben a válaszadó kórházak 164 telephelye vett részt. A felmérésből kiderül, hogy az épületek 56,4 százaléka akadálymentes, regionális szinten azonban jelentős eltérések vannak. Míg Dél-Dunántúlon 37,5, addig a Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon 70 százalék feletti az egészségügyi intézmények könnyített megközelíthetősége. Az is kiderült, hogy az akadálymentesítettség szempontjából nincs jelentősége a kórházi méretnek. Az 500 ágynál kevesebb férőhellyel rendelkező telephelyek 56,5, a nagyobbak 53 százaléka teljesen akadálymentesített.