Agykutatási program: jövő év végéig még biztosan működik
A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökével, Freund Tamással a Magyar Nemzet készített interjút.
Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnöke, Freund Tamás. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa elmondta: a magyar agykutatás egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse az agy betegségei által okozott szociális és egészséggazdasági terhet, és ezt a feladatot a tehetséges fiatal kutatók itthon tartásával, illetve hazahozatalával oldja meg. A program 12 milliárd forintos állami támogatásból jövő év végéig biztosan működik, hamarosan eldől, lesz-e folytatása.
– A kis pénz, kis foci analógia mentén: nagy pénz, nagy kutatás? Számszerűsíthető, mekkora támogatással válnak az eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyíthatóvá?
– Az agyi betegségekkel szembeni hatékonyabb küzdelmet várunk az intenzív kutatástámogatástól. Az új gyógyszerekhez mindenekelőtt új gyógyszercélpontok kellenek. Amint megfejtjük a betegségek mögötti idegsejthálózati vagy molekuláris mechanizmusokat, tudjuk, hogy melyik molekulát, melyik enzimet kell gyorsítani, lassítani, melyik receptort kell blokkolni, melyikre antagonistát tervezni ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon vagy megálljon. Az igazi előrelépés, ami egyben a legolcsóbb is, persze az, ha a betegség kialakulási mechanizmusát megfejtve megelőzési stratégiákat tudunk ajánlani. A felfedező kutatásoktól várhatunk áttörést, de megjósolhatatlan, hogy mikor vezetnek eredményre. Éppen ezért nem tudunk olyat ígérni, hogy öt éven belül gyógyítani fogjuk az Alzheimer-kórt vagy a skizofréniát. Egy gazdaságpolitikus számára elsőre talán elképzelhetetlen, hogy lehet valamit úgy finanszírozni, ha nem látom a végpontját, nem tudom megmondani, mikorra szállítom le az árut, amire ő pénzt adott. De szerencsére a Nemzeti Agykutatási Program megtervezésénél és elindításánál figyelembe vették a felfedező kutatás sajátosságait.
– Öt tematikus pillére van a programnak: a már említett felfedező kutatások mellett a klinikai idegtudomány, a gyógyszerfejlesztés, a bionika és az infobionika, illetve a társadalmi kihívások. Ezek közül melyik területen sikerült már érdemi előrelépést tenni?
– Mind az öt pillér a terv szerint halad, a klinikai a neurológiát, a pszichiátriát és az idegsebészetet foglalja magába. Ez közvetlen betegágy melletti kutatást jelent, sokkal hamarabb megjelennek az eredményei a gyakorlatban. Jobb diagnosztikai, terápiás eljárásokat eredményeznek, szinte azonnal alkalmazhatók a betegek gyógykezelésében. A gyógyszerfejlesztés már az alkalmazott kutatások kategóriáját súrolja, a bionika pedig izgalmas és modern terület, várhatóan agyba ültethető mikrochipeket is eredményezni fog. Egy ilyen chip lehet egyszerre szenzor és effektor is, ami például akár húsz perccel azelőtt jelzi az epilepsziás rohamot, hogy kialakulna, egyúttal meg is tudja akadályozni. Ehhez hasonló szerkentyűket már most lehet gyártani, a NAP keretében működő laborokban is, de a bevezetéséig még több etikai kérdést is meg kell válaszolni, ami eltarthat egy ideig. Az ötödik pillérnél, a társadalmi kihívásoknál az epidemiológiai kutatások a legelőrehaladottabbak: területalapon, országosan mérik fel az agyi betegségek elterjedését. Az ellátásszervezésben ennek komoly jelentősége van, de az egyes kórok gyakorisága lakóhelyre, társadalmi helyzetre, nemre, korra, foglalkozásra is visszavezethetők.
