Egészségügy a Parlamentben
A sürgősségi betegellátástól a gyógyszerek áfájáig
A sürgősségi betegellátás problémáiról, a debreceni szennyezésről, a szívhangrendeletről, a hőség elleni védekezésről és a gyógyszerekről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben.
Napirend előtt:
Mi Hazánk: segítsék a kívánt gyermekek megszületését
Novák Előd (Mi Hazánk) szóvá tette, hogy soha nem született még ennyire kevés gyermek Magyarországon. Ha egy baktérium életnek minősül a Marson, egy szívverés miért nem minősül annak a Földön?, tette fel a kérdést. Segítsenek, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek, kérte, és kiállt a szívhangrendelet mellett. Szerinte az édesapákkal is szükséges lenne meghallgattatni a szívhangot.
Szóvá tette, hogy a házelnök összeszedette azokat magzatokat formázó műanyag babákat, amelyeket az ülésteremben a képviselők asztalára tettek, mert "látni sem bírják az igazságot". Az alaptörvény szép szavaival szemben bemondásra végzik az abortuszt, sokan tévesen egyfajta fogamzásgátlóként használják, és az édesanya sem kap tájékoztatást döntése következményeiről, mutatott rá.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, utalva az asztalokra helyezett műanyag babákra, jelezte: az Országgyűlés Hivatala nem engedélyezett ajándékozást. Kérte Novák Elődöt, hogy ne a kiskapukat keresse, hanem tartsa be a szabályokat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úgy reagált: az a kérdés, hogy az abortusztörvényt akarja-e a Mi Hazánk megszüntetni, vagy a szívhangrendeletet. Utóbbiról azt mondta: nagyon fontos, hogy hazug módon, hazug eszközökkel és a szakmát kirekesztve fogalmazták meg. A társadalmi vitát ők végzik el az előző kormány helyett, hangoztatta, hozzátéve: ezt sem a Fidesz, sem a KDNP nem csinálta meg. A szakma legalább hét-nyolc hónapig próbált ellenkezni, a vizsgálat akár magzatkárosító is lehet, jegyezte meg. Szerinte a képviselő a szívhangrendeletbe burkolózik, de abortuszvitát generál.
Interpellációk:
A Mi Hazánk a sürgősségi betegellátás problémáiról
Szabadi István (Mi Hazánk) szerint a sürgősségi betegellátás problémái az alapellátó rendszer leépülésével is arányosan növekednek, a beteg sokszor nem tud máshova fordulni, mert nincs háziorvosa. A szakemberhiány miatt a kórházi osztályok ágyszáma is csökken, sok esetben nem tudnak beteget átvenni a sürgősségi betegosztályról (sbo), ezért a betegek 24-48 órát, vagy akár ezt meghaladó időtartamot is az sbo fektetőjében töltenek. Előfordul az is, hogy a beteget nem teljesen gyógyult állapotban engedik haza, ezért - a megfelelő terápia elindítása és a beteg oktatása ellenére - pár nap múlva állapotrosszabbodás miatt ismét itt jelenik meg.
Azt kérdezte, hogy az állami egészségügyi rendszer átalakítása során az ügyeleti és sürgősségi ellátás reformját prioritásként kezelik-e? Hogyan kívánják a létszám-és kapacitáshiányt orvosolni és a sürgősségi osztályok leterheltségét csökkenteni?
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a helyzetértékeléssel egyetértett, hozzátéve: a rendszerhiba néhány huszárvágással biztosan nem kezelhető. Kiemelte: a teljes betegút rendszert át kívánják alakítani. Első lépésként az alapellátást erősítenék meg, csökkentenék a betöltetlen praxisok számát, javítanák ezek finanszírozási és működési feltételeit. Ezt követőn továbbfejlesztik az országos alapellátási ügyeleti rendszert, ha ez jól működik, kevesebb teher jut a sürgősségire. Harmadik pillérként jelölte meg az ügyeleti és sürgősségi ellátás humánerő-forrásának bővítését, és javítják az életpálya-modellt. Negyedikként nevezte meg, hogy ahol lehetséges, az alapellátási ügyelet és sbo egy telephelyen fog működni, ötödik pillérként beszélt arról, hogy a lakosságnak értenie kell, mire szolgál az alapellátási ügyelet, mikor kell mentőt hívni, és mikor kell sbo-ra menni. A gyógyszertárakat és patikusokat is bevonják ebbe, jelezte.
A miniszter rögzítette: a sürgősségi osztály nem lehet végállomás, ott a betegek nem torlódhatnak fel, biztosítani kell, hogy a kórházak át tudják venni őket.
A képviselő a választ nem fogadta el, de a parlament 134 igen, 49nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta azt.
A Tisza a hőség elleni védekezésről
Trentin Balázs (Tisza) arról beszélt, hogy az elmúlt napok rendkívüli, hirtelen jött hősége az egész országot, a teljes államigazgatást és a lakosságot is óriási kihívás elé állította. Egy felelős, modern kormány ismérve azonban az, hogy a válságos krízishelyzetekben a kifogások keresése helyett azonnal lép a polgárok életének és egészségének védelmében, hangoztatta. Hangsúlyozta: a Tisza-frakcióban azt vallják, hogy az államnak pontosan az ilyen kritikus pillanatokban kell a leginkább jelen lennie az emberek életében, a kormányzat egyetlen magyart sem hagyhat magára a bajban. Látják a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem, az egészségügyi dolgozók, civilek és a Tisza-szigetek megfeszített munkáját, tapasztalják az önkormányzatokkal való szoros, operatív együttműködést is.
Halmai Ferenc, a belügyi tárca államtitkára közölte: az előző kormányok nem készültek fel a klímaváltozásra. Extrém hőhullám söpört végig az országon, emberemlékezet óta nem volt ilyen hőség Magyarországon, rekordok dőltek meg, harmadfokú hőségriasztás volt érvényben. A komoly egészségügyi kockázat mellett a nagy hőség egyszerre terhelte a vízi közműrendszert, a közlekedést, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az energetikai infrastruktúrát is.
"Emberek voltak veszélyben, de a Tisza-kormány a helyén volt", fogalmazott és kitért arra, hogy az ország teljes területére összehangolt védelmi tevékenységet rendeltek el. Részletesen beszámolt az egyes területeken megvalósult intézkedésekről és azt mondta: a bevezetett intézkedések folyamatosan biztosították a lakosság alapvető biztonságát és ellátását.
A képviselő a választ elfogadta.
Azonnali kérdések:
Tisza: mikorra várhatják a debreceniek az akkumulátorgyárak okozta szennyezés után a kármentesítést?
Tárkányi Zsolt (Tisza) azt kérdezte, mikorra várhatják a debreceniek az akkumulátorgyárak okozta szennyezés után a kármentesítést.
Kifejtette: Debrecenben a helyzet súlyos, a lakosság fél az üzemektől, amelyeket a Fidesz hozott a városba. Ez a félelem jogos, ezt a Semcorp ügye is bizonyítja, vélekedett. Azt is firtatta, hogy mi lesz a kármentesítés folyamata, és ennek költségét rá tudják-e terhelni a gyárra. A város lakóit folyamatosan tájékoztatni kell az ügyről, jelentette ki.
Stumpf Péter államtitkár úgy válaszolt, hogy az előző kormány anélkül adott engedélyt gyáraknak, hogy a hatóságokat megerősítette volna, a lakosságot felkészítette volna. A mostani kabinet szigorúan ellenőrzi a szabályok betartását, és aki ennek megfelel, azzal együttműködnek, de egyetlen olyan üzem sem folytathatja a működését, amely nem tartja be törvényeket, és veszélyezteti az emberek egészségét, hangoztatta. Kijelentette: ebben az esetben is a kármentesítés költségeit az érintett vállalatnak kell állnia, meg kell szüntetnie a feltárt hiányosságokat.
Fidesz: mikor vezetik be a 0 százalékos gyógyszeráfát?
Takács Péter (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mikor vezeti be a kormány a gyógyszerek beígért 0 százalékos áfáját. Támogatnák ezt a javaslatot, de nem látják a megvalósítás irányába tett intézkedéseket, holott gyors, látványos, szakmailag előkészített intézkedéseket ígért a kabinet, mondta. Úgy vélekedett, egyre szaporodnak azok az ígéretek, amelyekről kiderül, hogy csak a kampányt szolgálták, és a Tisza félrevezette a választókat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a válaszában kifogásolta, hogy ilyen rövid idő után kéri számon a képviselő a kampányígéret megvalósítását. Ezen kívül is már rengeteg mindent elértek, például önálló egészségügyi tárcát hoztak létre, mutatott rá.
A miniszter közölte: dolgoznak az adócsomagon, amelyben benne lesz a gyógyszeráfa is, pénteken a közigazgatási államtitkárok tárgyalják az áfatörvényt. Visszautasította a képviselő állítását a választók félrevezetéséről, ugyanis, mondta, egyértelmű volt, hogy a vényköteles gyógyszerekről szólt az ígéretük.
