A legsúlyosabb szívroham-típus gyakorisága nő leginkább
Milyen következményekkel számolhatunk a többek között az autók használata – valamint a kedvezőtlen időjárás – miatt kialakuló légszennyezettség napokban jellemző magas értéke miatt?
Az égés során felszabaduló kis részecskeméretű levegőszennyeződés (fine particulate matter, PM2.5) a hőerőművekből, autókból, továbbá mezőgazdasági és ipari tevékenységekből származik, és mélyen lejut a tüdőbe, továbbá bekerül a szövetekbe is. A WHO adatai szerint minden nyolc halálesetből egynek a légszennyezettség az oka, és a levegőszennyeződés évente 3,2 millió idő előtti halálesetért felelős.
Mivel szisztémás gyulladást okoz, káros hatásai nem korlátozódnak a kardiopulmonális megbetegedésekre: a levegőszennyeződés közreműködik a diabétesz, a magas vérnyomás, a trombózis, az alacsony születési súly vagy a koraszülés kialakulásában is, a levegőben lévő gáznemű és apró részecskeméretű szennyeződések - szénmonoxid, kéndioxid, nitrogéndioxid - koncentrációja szignifikánsan összefügg pl. a stroke miatti kórházi felvételek számával és a stroke-mortalitással.
Magas levegőszennyeződés esetén megnő a határfelületek fehérjéi (vér-agy gát) és a neurális proteinek elleni autoantitestek koncentrációja, agyi gyulladás és neurodegeneratív elváltozások következnek be, továbbá minél magasabb a PM2.5-expozíció, annál több és súlyosabb szorongásos kórkép fordul elő. A kis részecskeméretű levegőszennyeződés különösen a harmadik trimeszterben veszélyezteti a magzatok agyát: kétszeresére növeli annak az esélyét, hogy a gyermek a későbbiekben autizmusban fog szenvedni.
Az egyik legújabb kapcsolódó tudományos vizsgálat eredményeit az American Heart Association tudományos rendezvényén ismertették: az Intermountain Medical Center Heart Institute in Salt Lake City kutatói több mint 16.000 páciens adatai alapján elemezték, hogy milyen típusú szívroham – STEMI, non-STEMI vagy instabil angina – jelentkezésére kell számítani a legnagyobb valószínűséggel a különösen nagy légszennyezettségű napokon.
A kutatók a vizsgálat során összehasonlították a Salt Lake City-ben és környékén található urbánus régiók levegőminőséggel kapcsolatos, 1993 szeptembere és 2014 májusa közötti adatait a terület kórházaiban szívroham miatt kezelt betegek adataival. Az eredmények szerint a különösen rossz levegőminőségű napokon (a kis részecskeméretű levegőszennyeződés koncentrációja > 25 mikrogram/m3 levegő) a három szívroham-típus közül – STEMI, non-STEMI vagy instabil angina – a legnagyobb mértékben a legsúlyosabb típus, a STEMI kockázata növekszik meg.
Mint a vizsgálatban szereplő egyik kardiológus, Kent Meredith elmondja, a rossz levegőminőségű napokon a szívbetegek különösen veszélyeztetettek, és megnő körükben a legnagyobb veszélyt jelentő szívroham-típus, az ST-elevációs típusú miokardiális infarktus kockázata. A STEMI során az egyik koronária teljesen blokkolódik, és a szív nagy része marad vérellátás nélkül. A kutató hozzáteszi: a kardiológusok mondják el betegeiknek, hogy nagy légszennyezettség esetén különösen veszélyeztettek, és a betegek próbálják meg távol tartani magukat a nagy légszennyezettségű helyektől. Testmozgást csak zárt térben végezzenek, limitálják a szabadban töltött idő mennyiségét, kerüljék a stresszteli aktivitásokat és tartsák be a gyógyszerelési előírásokat – mindezek révén csökkenhet az artériáikra jellemző gyulladás, ami által csökkenhet a légszennyezettséggel kapcsolatos nagyobb kockázatuk is.
