hirdetés
2024. május. 12., vasárnap - Pongrác.

A kórházadósságok is terhelik a költségvetést?

Húsz olyan költségvetési trükkel számolnak az Orbán Viktor által felkért közgazdászok, amelyek jelentősen befolyásolják az idei évi büdzsé alakulását. A Magyar Hírlap szerint az egyik „kozmetikázott” tétel a kórházak adóssága, az egészségügyi intézmények új hiteleinek gyarapodása – összes adósságuk hozzávetőlegesen százmilliárd forintra rúg.  
A Magyar Hírlap tavaly szeptemberben azt írta, hogy a kórházak finanszírozásáról kötött alkuval megkezdődött a 2009-ben keletkezett költségvetési hiány egy részének 2010-re való áttolása. Ekkor összesen tizenegymilliárd forint kifizetését vállalta a Bajnai-kormány a kórházak részére. Meglehet, ez csupán csepp a tengerben, mert a kórházak esetében a költségvetés évek óta azt a trükköt alkalmazza, hogy kiadásaikat rendszeresen alultervezi, ezért a többletkiadásokat a szervezetek hitelből kénytelenek fedezni. Csak az első megközelítésből tűnik úgy, hogy ezek a költségek kívül esnek az államháztartáson. Mivel azonban a hiteleket saját forrásaikból nyilvánvalóan nem tudják visszafizetni az intézmények, ezeket az adósságokat az állam időről időre „beviszi” az államadósságba, az éves folyó veszteségek azonban a mindenkori költségvetés kiadásait terhelik.
 
Rendszerszinten mintegy százmilliárd forintra rúg a kórházak összadóssága hazánkban. Működésre a kórházak hitelt nem vehetnek fel, ezt ugyanis az Országos Egészségbiztosításai Pénztár finanszírozza, a szóban forgó összeg főként beszállítói pénzeket jelent – például tartozást a gyógyszer-nagykereskedőknek –, ám számos gyógyító szervezetnek közüzemi elmaradása is van.
 
„Ha polgári kormány alakul a választások után, megoldja a nehéz helyzetbe került vidéki kórházak finanszírozását, így egyetlen intézmény bezárására sem lesz szükség” – mondta lapunknak korábban Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa.
 
Nagy kérdés: sokat költ-e a költségvetés a kórházakra, az intézmények többletfinanszírozására? A kimutatások szerint Magyarország a hozzá hasonló fejlettségű országoknál kevesebbet költ egészségügyre. Tévhit az is, hogy Nyugat-Európában kevesebb a kórház. Éppen ellenkezőleg, a lakosságszámhoz viszonyítva Ausztriában és Németországban is több van, mint Magyarországon, az viszont igaz, hogy alacsonyabb ágyszámmal működnek.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap Online

cimkék

hirdetés

Könyveink