Milyen tényezők befolyásolják az orvostanhallgatók pályaválasztását?
A családorvosi hivatás jövőképe
A magyar egészségügy jelentős problémája a betöltetlen családorvosi praxisok nagy száma. Az alapellátás fenntartásához nélkülözhetetlen a megfelelő családorvos-utánpótlás biztosítása. Jelenleg a háziorvosi pálya nem vonzó az orvostanhallgatók, illetve a pályakezdő kollégák számára. Ennek a tendenciának a megváltoztatása a közeljövő kiemelt jelentőségű kihívása, melyben az egyetemi oktatásnak is jelentős szerepe van.
A várható élettartam növekedése, a társadalom elöregedése nemcsak Magyarországon, hanem világszerte jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszereket. Számos elemzés bizonyítja, hogy az erős alapellátással rendelkező egészségügyi rendszerek nemcsak hatékonyabbak, de gazdaságosabb is a működtetésük és jelentős társadalmi egészségnyereséget eredményeznek (1).
Betöltetlen háziorvosi praxisok
A magas színvonalú alapellátás fenntartásához nélkülözhetetlen a megfelelő létszámú és képzettségű humánerőforrás biztosítása, amely napjainkban rendkívül komoly kihívást jelent. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nyilvántartása szerint 2020. április 1-jén 432 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, a többségük vidéki kistelepüléseken (2). Jelenleg a családorvos-szakképzésbe belépő, majd azt teljesítő kollégák nem tudják pótolni a rendszerből hiányzó, illetve a közeljövőben kilépő orvosokat.
Utánpótlás biztosítása
A megfelelő utánpótlás biztosításához kiemelt jelentőségű, hogy a szakterület-választás előtt felkeltsük a hallgatók érdeklődését a háziorvosi hivatás iránt. Ebben segítséget nyújthat, ha ismerjük az orvostanhallgatók pályaválasztással, szakterület-választással kapcsolatos motivációit, az azokat befolyásoló tényezőket. Ugyan több vizsgálat is foglalkozott a területtel, azonban vannak még nyitott kérdések. Számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek hatással lehetnek a családorvosi hivatás iránti orientációban. Ezek részben olyan nem befolyásolható tényezők (például: vidéki származás, háziorvos szülő), amelyek azonosítása abban segíthet, hogy felismerjük a szakterület iránt potenciálisan fogékony hallgatókat. Másrészt olyan, jobbára az orvosképzéshez kapcsolódó tényezők, amelyekkel foglalkozva növelhető a hallgatók alapellátás iránti fogékonysága (3, 4).
Családorvosi pályára készülők felmérése
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2016–2017-ben összesen négy évfolyamon, 172 orvostanhallgató (férfi 44%) részvételével végzett felmérésünk alapján, a jövőben biztosan a családorvosi pályát választó hallgatók aránya 0–3,9% volt. A válaszadók 12,1–19,2%-a tudja elképzelni a családorvoslást, mint jövőbeni hivatását. Az alapellátásban történő munkavégzéssel kapcsolatban a hallgatók 3,85–36,36%-a volt teljesen elutasító (1. ábra).
1. ábra. Tervezi-e, hogy családorvosként dolgozik a jövőben?
A hallgatók közel háromnegyede városi munkavállalásban gondolkozik. A hallgatók származása (vidéki vagy városi) sem a szakterület-választást (p=0,102), sem a vidéki munkavállalás lehetőségét (p=0,152) nem befolyásolta szignifikánsan. A családorvoslás presztízsét átlagosnak ítélték meg, 5 fokozatú skálán az átlagpontszám 3,1 volt. A hallgatók szerint az egyéb szakterületen dolgozó kollégák körében alacsonyabb a családorvosi hivatás presztízse (átlagpontszám: 2,2), viszont a válaszadók több mint 50%-a szerint a betegek jónak vagy kiválónak értékelik azt. A pálya legfőbb vonzerejeként a sajátos orvos-beteg kapcsolatot és a kedvező munkaidőt jelölték meg. Negatív vonásként a monotonitást, a szakma alacsony presztízsét és az alacsony szakmaiságot említették. A pálya vonzóbbá tételében az egyik kiemelt javaslat a családorvostan megjelenésének növelése a graduális képzés során − a negyedéves válaszadók 37%-a javasolta ezt. A hallgatók 92%-a szerint a várható jövedelmük havonta nettó háromszázezer forint alatt lesz, és 56%-a úgy gondolja, hogy jövőbeli terveit várhatóan nem fogja tudni a fizetésére alapozni. Az egészségügy aktuális és 5 évvel későbbi helyzetét 5 fokozatú skálán átlagosan 2,2-re és 2,7-re értékelték a hallgatók. A fentiek alapján megállapítható, hogy elenyésző azon orvostanhallgatók aránya, akik elsődlegesen a családorvosi pályára készülnek, és sokan bizonytalanok a szakterület-választással kapcsolatban. A hallgatók háziorvosi pályához kötődő negatív sztereotípiái jelentős mértékben a hiteles információk hiányából, illetve a média és az egyetemi képzés során őket ért hatásokból alakulnak ki. A jelenlegi egészségügyi helyzetet kifejezetten borúsan látják, amelyben a financiális tényezők is jelentős szerepet játszanak, a jövőre viszont mérsékelt optimizmussal tekintenek (5).
Mit hozhat a jövő a családorvoslás számára?
A jelenlegi háziorvosarány fenntartása csak abban az esetben lehetséges, ha a családorvoslás iránt elkötelezettek mellett valamennyi bizonytalan hallgató is a háziorvosi praxisban helyezkedik el. Az aktuális tendenciák mellett folytatódhat a praxisok kiüresedése, a lakosság egyre nagyobb része lesz, aki nem vagy csak korlátozottan fér hozzá egyes alapellátási szolgáltatásokhoz. Az egyre fokozódó nehézségek tovább csökkentik a pálya vonzerejét, így az utánpótlás biztosítása még inkább nehezített lesz, ami önmagát erősítő folyamatot generál.
Amennyiben erős alapellátást szeretnénk annak minden pozitív hozadékával együtt, mihamarabb lépéseket kell tenni a családorvosi hivatás népszerűsítése érdekében. A hallgatók korábbi vizsgálatokban adott válaszai alapján vonzóbb lenne számukra a háziorvoslás, ha több információval rendelkeznének e szakterülettel kapcsolatban, illetve nagyobb lenne a presztízse, és magas színvonalú, változatos szakmai munkát tudnának végezni az elsajátított kompetenciáik széles körű alkalmazásával, folyamatos fejlesztésével.
Ehhez a legfontosabb a hallgatók pontos, hiteles informálása, melyhez nélkülözhetetlen, hogy a családorvostan minél hangsúlyosabban jelenjen meg a graduális képzés során, lehetőség szerint minél nagyobb arányban háziorvosi praxisokban történő gyakorlati képzés formájában is (7, 8). A különböző sztereotípiák eloszlatásában és a pálya presztízsének növelésében, a rejtett tanterven keresztül, a nem alapellátásban dolgozó kollégáknak és oktatóknak is jelentős a szerepük (9).
A hiteles információkkal rendelkező, családorvoslás iránt érdeklődő hallgatók nagyobb arányban választhatják e szakterületet. A növekvő tömegbázis egyúttal minőségi javulást is hozhat magával. Egyre nagyobb lehet az alapellátás keretein belül a különböző területek irányába specializálódó, licencekkel rendelkező kollégák aránya, akik így többletszolgáltatásokat nyújthatnak a lakosság számára. Növekedhet az alapellátásban a tudományos, kutatói, oktatói munkát végzők száma. Első hallásra talán meglepő módon, a hallgatók beszámolói szerint a háziorvosi helyekért való fokozódó verseny tovább növelheti a pálya vonzerejét, szintén egy önmagát erősítő, ámde ezúttal pozitív folyamatot generálva.
Kulcskérdés
Összefoglalva elmondható, hogy a családorvoslás jövőjének egyik kulcskérdése, hogy az orvostanhallgatók reális kép alapján, pontos ismeretek birtokában hozhassák meg szakterület-választással kapcsolatos döntésüket. Így feltehetőleg könnyebb lesz biztosítani a rengeteg kihívással teli, ám rendkívül szép családorvosi hivatás számára is a megfelelő utánpótlást.
IRODALOM
- Kringos DS, Boerma W, Zee J, et al. Europe’s strong primary care systems are linked to better population health but also to higher health spending. Health Aff (Millwood). 2013;32(4):686–694.
- www.oali.aeek.hu
- Turkeshi E, Michels N R, Hendrickx K, et al. Impact of family medicine clerkships in undergraduate medical education: a systematic review. BMJ Open 2015;5:e008265
- Šter MP, Švab I, Klemenc-Ketiš Z, et al. Development and validation of a questionnaire for evaluation of students' attitudes towards family medicine. Coll Antropol. 2015;39(1):1−10.
- Mohos A, Varga A, Markó-Kucsera M, et al. A családorvoslás mint karrier. Orvostanhallgatók pályaválasztással kapcsolatos vélekedései és motivációi. [Family medicine as a career. Medical students’ attitudes and vocational choice motivations] LAM 2019;29(12):627–634.
- www.ksh.hu
- Deutsch T, Lippmann S, Heitzer M, et al. Choosing to become a general practitioner – What attracts and what deters? An analysis of German medical graduates’ motives. J Family Med Prim Care 2016;5(1):34–41.
- Brekke M, Carelli F, Zarbailov N, et al. Undergraduate medical education in general practice/family medicine throughout Europe – a descriptive study. BMC Medical Education 2013;13:157.
- Deutsch T, Lippmann S, Frese T, et al. Who wants to become a general practitioner? Student and curriculum factors associated with choosing a GP career − a multivariable analysis with particular consideration of practice-orientated GP courses. Scandinavian Journal of Primary Health Care 2015;33:47–53.
a szerző cikkei
