"Új orvosetikai kódex? Visszamegyünk vele 30–40 évet"
Hegedűs Zsolt négy éve küzd a modern, betegközpontú orvosetikáért, ám szerinte az új szabályozás évtizedekkel veti vissza a gyógyítást, és esélyt sem ad arra, hogy az orvosok elleni eljárások nyilvánosak legyenek. A 24 cikke.
- Passzív ellenállás mellett érvel az orvosi kamara (Frissítés: a BM)
- MOK: új kamarai választás lesz, elfogadhatatlan az új etikai kódex
- ETT: elkészült az új Orvosetikai Kódex tervezete
- A kiszabott büntetésekből kellene majd fenntartani az ETT etikai bizottságait
- Elköszön az orvosi kamara Országos Etikai Bizottsága
- Hegedűs Zsolt: Tisztulást is remélek a változástól
- Az orvostársadalom választhatja a vármegyei orvosi etikai bizottságokat
Az európai jó gyakorlatokat figyelmen kívül hagyja, a fejlődést nem szolgálja, a betegek orvosokba vetett bizalmát nem növeli, az őszinteséget nem támogatja, ráadásul nem is transzparens az új orvosetikai kódex és ügyrend – állítja Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának vezetője.
Új etikai szabályozás azért készül, mert a kötelező tagság felszámolásával a MOK-tól az etikai ügyek lefolytatásának feladatát is elvették. Az etikai eljárások lebonyolításával az eddig az egészségüggyel kapcsolatban csak véleményező feladatot ellátó, jelenleg a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácsot (ETT) bízták meg, amihez új orvosetikai kódexet is írnak. Az ETT által elkészített orvosetikai kódex már a testület honlapján is elérhető, a lap kérdésére pedig Mandl József elnök azt írta, a kódex összeállítói és írói a tanács elnökségének tagjai, bizottsági elnökei és titkárai voltak. A készülő szöveget a kamara véleményezhette, de a megírási folyamatban tevékenyen nem vehetett részt.
A magyar-angol kettős állampolgárként két ország három kórházában dolgozó Hegedűs Zsolt ortopéd főorvosként nyolc éve foglalkozik egészségügyi szakpolitikával, és azt mondja, nem ördögtől való, hogy egy országban függetlenítik a kamarától az etikai eljárásokat, éppen azért, hogy a testület ne legyen egyszerre ügyvéd, ügyész és bíró. Csakhogy a készülő kódexben nem látszik, hogy nyíltabb, átláthatóbb és a politikától teljesen független etikai bizottságok jönnének létre, hanem még zártabb, a kórházigazgatók által kijelölt és jóváhagyott bizottsági tagok járnak majd el az etikai ügyekben – zömében szubjektív alapon. Az orvos súlyos véleményt fogalmaz meg: Az új orvosetikai kódex? Visszamegyünk 30–40 évet. Vissza a szocializmusba.
Ha transzparensen működnének az etikai eljárások, mindenki tanulhatna azokból, és a társadalmat is sikerülne a túlnyomó többségében korrektül dolgozó orvosok mellé állítani – mondja Hegedűs, aki szerint nonszensz, hogy a készülő kódexben a felfüggesztés és a kizárás nem szerepel a szankciók között. Az Egészségügyi Tudományos Tanács nem foglalkozott az orvosetikai eljárások nyilvánosságának kérdésével, így ebben semmilyen döntést nem hozott – jelezte a lapnak Mandl József, aki hozzátette, ezeket a kérdéseket nem etikai kódexben kell rendezni.
A teljes információt ITT olvashatja
