5250-en perelték be a vállalkozó kedvű egykori orvoslátogatót
Megkezdődött Marseille-ben a világméretű botrányt okozó PIP-mellimplantátumot gyártó francia cég alapítóinak a pere - tudósított az MTI.
- Kötelező lenne összeírni: ki látta és kibe tette?
- Rendszámot kapnak az orvostechnikai eszközök
- PIP-mellimplantátum: sérülés okozásáért emeltek vádat
- PIP-mellimplantátum: őrizetbe vették a cégalapítót
- Mellimplantátumok: életveszély esetén az OEP finanszírozza az implantátum kivételét
- Hibás implantátumok: aligha számíthatnak kártérítésre a magyar nők
- Hazai műtétek ezreire lesz szükség a PIP miatt
- Veszélyes implantátum kelt riadalmat Európában (FRISSÍTVE)
- Kártérítést kér egy nő a kiszakadt mellimplantátumának forgalmazójától
Jean-Claude Mas, a megszűnt Poly Implant Prothese (PIP) francia cég 73 éves alapítója és négy társa ellen súlyos csalás miatt emeltek vádat, amely öt év szabadságvesztéssel büntethető. A szerdától május 17-ig tartó pert a nagy érdeklődés miatt egy átmenetileg átalakított kongresszusi központban tartják, ahol az 5250 felperest mintegy háromszáz ügyvéd képviseli.
Az eljárás célja kideríteni, hogyan sikerült egy francia kisvállalkozásnak tíz éven át gyártania és forgalmaznia az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül.
Az 1991-ben alapított és 2010-ben csődöt jelentő PIP egy időben az ágazat harmadik legnagyobb cége volt. Mellimplantátumainak 80 százalékát latin-amerikai országokba, valamint Belgiumba, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Németországba, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba, Svájcba és Svédországba exportálta, de a világon összesen 65 országban mintegy 300 ezer nő visel PIP-mellimplantátumot. A kelet-európai piacra érkezett a betétek tíz százaléka: Bulgáriába, Csehországba, Fehéroroszországba, Lengyelországba, Magyarországra és Oroszországba.
Az egészségügyi termékekkel foglalkozó francia hivatal (AFSSAPS) semmilyen közvetlen összefüggést nem állapított meg daganatos megbetegedések és a mellbetét viselése között, de azt igen, hogy a nem engedélyezett gél, amely tízszer olcsóbb, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag - azaz évi több mint egymillió eurós megtakarítást eredményezett -, öt százalékkal megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A betéteket ezért 2010 elején visszahívták a piacról. Addigra 4100 szakadást és 2700 esetben gyulladásos reakciókat állapítottak meg.
A botrány kitörése után elővigyázatosságból sok nő kicseréltette a mellbetétjét, számuk Franciaországban 11 ezerre tehető.
Jean-Claude Mas még a botrány kitörése után is azt állította, hogy a gél "tökéletes" volt. A csak érettségivel rendelkező vállalkozó a 80-as években orvoslátogatóként ismerkedett meg a mellimplantátumokkal, amikor még nem létezett a maihoz hasonló szabályozás ezen a területen.
Miután a gyanúsítottak fizetésképtelenek, az áldozatoknak nem sok esélyük van arra, hogy kártérítésben részesüljenek, még akkor sem, ha a bíróság ezt megítéli.
Amikor a per kezdetén Jean-Claude Mas a bíróság kérdésére azt válaszolta, hogy 1700-1800 eurós nyugdíjából él, a hallgatóság hangos huhogással reagált, csak a bírónő többszöri felszólítására csendesedtek el az emberek. Több áldozat ügyvédje pedig a PIP-mellbetét engedélyeztetését végző német céget és az implantátumokat beültető plasztikai sebészeket hiányolta a vádlottak padjáról.
