2070-re 6 millió magyar maradhat?
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett, írja a hvg.hu.
Hiába tesz meg mindent a kormány, 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből.
A KSH a gyermekvállalás kapcsolatban megállapítja, az elmúlt években stagnál a született gyermekek száma, miközben a gyermekvállalási kedv növekedett. „Ez azért lehetséges, mert gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma” – jegyzik meg.
2011-ben az első gyermek vállalásának átlagos kora az anyák esetében 28,3 év volt, 2017-re 28,6-ra nőtt ez a szám. Tavaly egy tipikus apa gyermeke születésekor 34,4 éves volt, 2011-ben ez a szám még 33,7 év volt. Közben növekszik azon nők száma, akiknek a szüléskor csak 8 osztály volt a befejezett iskolai végzettsége. Ahogy a kutatás írja: igazi baby-boom következett be a 8 osztályt, vagy még azt sem végzett nők körében. „Az adatok arra utalnak, hogy a szakmunkás bizonyítványt sem szerző csoportnak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 éves korban következik be.”
- Nőni látszik a gyermektelenség, mert az első gyermeküket vállalók aránya az ezredfordulón megfigyelhető 92 százalékról 84 százalékra csökkent. Azaz 8-ról 16 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya.
- Csökken a kétgyermekesek aránya. 78-ról 67 százalékra csökkent azok aránya, akik az első gyerek után másodikat is vállalnak.
- De növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válók valószínűsége. A rendszerváltáskori 25 százalékról az ezredfordulóra 27 százalékra, majd 2016-ra 35 százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók aránya.
Nőtt a tervezett gyermekszám és a tényleges gyermekszám közötti eltérés, aminek következtében a késő harmincasok az eredeti gyermekvállalási szándékaikhoz képest ma összességében kevesebb gyermeket terveznek.
Közismert, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek, a nők viszont többet betegeskednek életük során. 2015-ben a férfiak átlagosan 59,6, a nők 60,2 egészséges évre számíthattak, amelyhez a férfiak esetében átlagosan 12,8, a nők esetében pedig 19 nem egészséges életév társul.
2000 és 2014 között enyhén mérséklődött a dohányzás a fiatalabb korosztályban, a 65 év felettiek körében azonban emelkedett. Az alkoholfogyasztás stagnál az elmúlt években. Az elhízás is komoly probléma, a 15 évnél idősebbek között a nők legalább 48 százaléka, a férfiak legalább 61 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás a gyerekek között is egyre aggasztóbb, minden 9. gyermek elhízott az iskolaorvosi vizsgálat szerint.
A betegség mellett az idősödést is megvizsgálta a KSH, 2017-re 19 százalékra növekedett a 65 évesnél idősebbek aránya (ami 1990-ben csak 13 százalék volt), az előrejelzések szerint ez 2070-re el fogja érni a 29 százalékot. Ráadásul növekedett a 80 évesek és felettiek aránya és száma is, amíg 1990-ben 260 ezer, addig 2016-ban 412 ezer ilyen honfitársunk élt.
A magyar idősek egészségi állapota, illetve állapotuk szubjektív megítélése európai viszonylatban negatív képet mutat: a 65 év felettiek 18 százaléka rossznak, 10 százaléka pedig nagyon rossznak ítéli egészségi állapotát. 1993 és 2013 között a férfiak és nők születéskor várható élettartama átlagosan évi 0,35 évvel emelkedett, de azóta ez a szám stagnál. 72,3 év körül ingadozik a férfiak, 79,2 év körül a nők körében.
