A magyarok csaknem fele beteg
A felnőtt magyarok nagy része elégedett az egészségével, noha a lakosság csaknem fele (45 százaléka) valamilyen krónikus betegséggel, leginkább magas-vérnyomással, mozgásszervi vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzd, közli a Napi.hu.
Szubjektív értékelés alapján a 15 évnél idősebb népesség közel 90 százaléka minimum kielégítőnek, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségi állapotát, ami némi javulás tükröz az előző, 2009-es felmérésben regisztrálthoz képest, derül ki a 2014-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérésből, amelynek eredményeit most tette közzé a KSH.
Rossznak minősítette egészségét a magyarok 16 százaléka, szemben az EU 28-ak átlagos 10 százalékával. A magyar adat a 28 ország között a hatodik legrosszabb, csak a horvátok, a portugálok a litvánok, a lettek és az észtek közül értékelték többen rossznak saját állapotukat. A kiadvány készítői megjegyzik, hogy az adatok összevetését megnehezíti, hogy az egészségről való gondolkodást a nemzeti sajátosságok, mentalitásbeli, szocializációs, értékrendbeli különbségek is befolyásolják.
Régiónként is eltérő az egészség szubjektív értékelése: a nyugati régiókban és az ország középső területein minősítették jónak, vagy nagyon jónak az egészségüket, míg a keleti régiókban és a Dél-Dunántúlon többen elégedetlenek vele. Rossznak vagy nagyon rossznak legnagyobb arányban (13 százalék) Dél-Alföld lakosai látják egészségi állapotukat, míg legkevésbé a Pest megyeiek és a fővárosiak elégedetlenek (10 százalék).
Európában a halálesetek 86 százalékáért a krónikus betegségek felelősök, évente 4 millió ember hal meg krónikus betegségre visszavezethető ok miatt. Az életminőséget rontó állapotok az egészségügyi rendszerre is hatalmas terhet rónak, az EU-ban az egészségügyi ellátás költségeinek 70-80 százalékát emésztik fel, írja az elemzés megállapítva, hogy a magyarok 45 százaléka küzd olyan krónikus betegséggel, ami legalább féléve fennáll, vagy fog fennállni.
Bár a magyar felnőttek 60 százalékának hiányos a fogazata, a népesség fele mégis jónak, vagy nagyon jónak tartja a fogainak, szájüregének egészségét, és csak minden ötödik magyar minősíti rossznak vagy nagyon rossznak a fogait. Ugyanakkor mindössze minden negyedik felnőtt kereste fel fogorvosát a felmérést megelőző félévben. A teljes népesség 60 százalékának hiányzik legalább egy foga (pótlás nélkül). A lakosság mintegy fele legfeljebb öt, ötödük több mint 20 fogát vesztette a nem pótolt fogakkal együtt. Mintegy 13-14 százalék azok aránya, akiknek 6-9 vagy 10-19 foga hiányzik. A népesség kétharmadának van legalább egy tömött, 30 százalékának lyukas foga. Fogpótlást, protézist a válaszolók 44 százaléka, az idősebb korosztályok 70-80 százaléka visel.
Átlagosan minden negyedik magyar felnőtt depressziótól szenved, a férfiak 20 százaléka, a nők 30 százaléka mutat depressziós tüneteket. A depresszió súlyos formája is a nőket veszélyezteti jobban, közülük 4,3 százalék tartozik ebbe a körbe szemben a férfiak 2,6 százalékával. A 74 évesnél idősebbek több mint 10 százaléka súlyosan depressziós. A betegség az alacsonyabb végzettségűeket és a rossz anyagi körülmények között élőket az átlagnál jobban sújtja.
Vérnyomás-ellenőrzésen, vércukor és koleszterin mérésen a lakosság nagyobb része (rendre 72 százalék, 55 százalék, 54 százalék) részt vett a felmérés előtti évben. Influenza elleni védőoltást a felnőttek 11 százaléka kapott. A felmérés szerint a népesség 71 százaléka használ valamilyen gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt, a nők 77, a férfiak 64 százaléka. A 65 évesek és idősebbek több mint kilenctizede fogyasztott valamilyen készítményt a felmérést megelőző két hétben.
