Ahol a szegénység fokozott rákkockázattal jár együtt
A szocioökonómiai státusz a fejlett országokban is jelentős hatással van a különféle daganatos megbetegedések gyakoriságára, mint azt a németországi példa is mutatja.
A jövedelem-szint, a képzettség és a foglalkozás is befolyásolja azt, hogy egy adott egyénnél mekkora rákkockázattal kell számolni. Régóta ismert, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévők általában mind az otthonukban, mind a munkahelyükön több káros anyag hatásának vannak kitéve. Ehhez jönnek még – az alacsonyabb jövedelmi osztályokban nagyobb gyakorisággal előforduló – különféle rizikófaktorok, így például a dohányzás, a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás és az elhízottság.
Az OECD kalkulációi szerint a most 25 éves, alacsony szocioökonómiai státuszú férfiak 8 évvel, míg a nők 5 évvel rövidebb várható élethosszal rendelkeznek, mint a magasabb jövedelmi osztályba tartozó kortársaik.
Nem mindegy, hogy ki hol él
A Frontiers in Oncology folyóiratban publikált, németországi eredmények százalékban kifejezve is mutatják azt, hogy mekkora plusz daganat-kockázattal járhat az, ha valaki a szocioökonómiailag elmaradottabb régiókban – azaz jelen esetben Németország keleti vagy északi területein – él. A publikált eredmények a német rákregiszter adatain (2010 és 2013 között újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések) alapulnak, a „szegényebb” és „módosabb” régiók elkülönítése pedig a „German Index of Socioeconomic Deprivation; GISD” alapján történt.
Az elmaradott régiókban 11 százalékkal gyakoribb a rák a férfiak körében
Az elmaradottabb német régiókban a férfiak 38 százalékkal gyakrabban betegszenek meg szájüregi és légúti daganatokban. Emellett, 29 százalékkal gyakoribb náluk a gyomorrák, 28 százalékkal a vesedaganat, 27 százalékkal a hólyagrák előfordulása, mint a szocioökonómiailag fejlettebb területeken. Valamennyi daganatos kórképet tekintve az elmaradott területeken a férfiaknál 11 százalékkal nagyobb gyakorisággal fordul elő daganat, mint a teljes népességben.
A nőknél az összes daganatos megbetegedésre vonatkozóan nem mutatható ki kockázatnövekedés régiótól függően, ugyanakkor bizonyos típusú daganatok, így a vese-, a húgyhólyag-, a gyomor-, a méhnyak- és a májrák emelkedett gyakorisággal fordul elő az elmaradottabb területeken. Daganattípustól függően akár 39 százalékos kockázat-fokozódással is járhat az, ha valaki az elmaradottabb területeken él. Emellett, a leukémia és a limfómák is körülbelül 11 százalékkal gyakoribbak a kevésbé módos régiókban élő nőknél.
Mik a jómódúak betegségei?
Vannak olyan daganattípusok, amik a hátrányos helyzetű területeken ritkábban fordulnak elő: ide tartozik a melanóma, ami a férfiaknál 36, míg a nőknél 29 százalékkal ritkább a szegényebb területeken. Mindez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az ott lakók ritkábban engedhetnek meg maguknak trópusi területekre való utazásokat.
Feltűnő, hogy a szocioökonómiailag elmaradottabb területen a férfiaknál 44, a nőknél 38 százalékkal kisebb eséllyel fordul elő pajzsmirigydaganat. Egyes szakemberek szerint azonban mindez csak „látszólagos” eltérés, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a fejlettebb területeken gyakoribbak a szűrések, és azokon nagyobb arányban vesz részt a lakosság. Hasonló magyarázata lehet annak is, hogy a magasabban képzett nőknél mintegy 7 százalékkal gyakrabban diagnosztizálnak melldaganatot.
(Forrás: Frontiers in Oncology)
