Emelkedett a várható élettartam Európában, de döbbenetesek a rákstatisztikák
Emelkedett az európaiak várható élettartama, de az Európa-szerte egyenlőtlenül elért haladást kockázati tényezők veszélyeztetik, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális hivatalának szerdán közzétett jelentéséből. És döbbenetesek a rákstatisztikák.
A háromévente közzétett jelentés szerint 2015-ben a várható élettartam Európában átlagosan 77,9 év volt, több mint egy évvel több, mint 2010-ben volt. Ugyanakkor kirívóan nagy különbség van a várható legmagasabb és a legalacsonyabb élettartam között: Luxemburgban 83,1 év, míg Moldovában 71,6 év. A várható élettartam emelkedésében elért haladás egyenlőtlen az országok között és azokon belül, így a nemek és a generációk között is – közölte Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális irodájának igazgatója.
A nőknek magasabb a várható élettartamuk, jóllehet a különbség 6,6 évre csökkent a férfiakhoz képest. Az európai nők átlagosan 81 évig élnek, míg a férfiak 74,5-ig. Franciaországban a nők a 86 évet is megérhetik, míg Oroszországban a férfiak átlagosan csak 65 évig élnek.
A WHO európai régiójának tagországai 2012-ben hat célt tűztek ki 2020-ig, köztük az idő előtti halálozási arány csökkentését, a várható élettartam növelését, valamint az egészségügyhöz való egyetemes hozzáférés elősegítését. Az elemzés szerint egyebek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás azok az életmóddal összefüggő kockázati tényezők, amelyek visszájára fordíthatják az elért haladást.
A európai egészségügyi jelentés szerint csökkent a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és légúti megbetegedések miatti idő előtti halálozások száma. A jelentés azonban felhívta a figyelmet, hogy Európában dohányoznak a legtöbben a WHO hat régiójában. 2013-ban a 15 év fölötti európaiak nagyjából 29 százaléka dohányzott. Görögországban és Szerbiában több mint 40 százalék volt ez az arány, míg Üzbegisztánban csak 13.
A felnőttek alkoholfogyasztás is Európában a legmagasabb a világon, 2014-ben nagyjából 8,5 liter tiszta alkohol jutott átlagosan egy főre. Litvániában isznak a legtöbbet, ott átlagosan fejenként 15 liter tiszta alkoholt fogyasztottak a négy évvel ezelőtti adatok szerint, míg Macedóniában az egy főre jutó tiszta alkohol 1,1 liter volt.
2016-ban Európa lakosságának csaknem 59 százaléka volt túlsúlyos, 23 százaléka pedig súlyosan elhízott. A WHO-jelentés megjegyezte, hogy javult az oltási arány a gyerekek körében, de mivel az idén többször felütötte a fejét a kanyaró, a 41 ezret is meghaladta a megbetegedések száma, és ezért növelni kell a vakcinázási arányt.
*
A rák idén csaknem tíz millió ember halálát okozza, a betegség halálos áldozatainak száma tovább emelkedik a javuló megelőzés és a korai diagnosztizálás ellenére – idézi a szakértőket az Egészségügyi Világszervezet friss jelentéséből a hvg.hu. A világszervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) jelentésében 2018-ra 18,1 millió új rákos esetet vetített előre, s becslései szerint a daganatos betegek közül 9,6 millió ember hal meg. Minden 8. férfi és 11. nő halálát rák okozza idén.
A nemzetközi szervezet hat évvel ezelőtt közzétett előző jelentésében 14,1 millió új rákos esetet és 8,2 millió halálesetet jelzett 2012-re. Az elhalálozások száma a népesség növekedésével és elöregedésével együtt növekszik, és ebben az is szerepet játszik, hogy a fejlődő országok lakói felveszik azt az egészségtelen, magas kockázatú életstílust – kevés testmozgás, elhízás –, amelyet általában a gazdagabb országokhoz kötnek.
A rákbetegséget legalább öt évvel túlélők száma világszerte 43,8 millió. Minden ötödik férfi és minden hatodik nő élete során rákos lesz – állítják a kutatók. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a rák a 21. században a vezető halálokká válik.
Az IARC a társadalmi-gazdasági faktorok tekintetében nagy különbségeket talált az országok között a több tucatnyi rákfajta kialakulásában. Az összes új rákos páciens csaknem fele Ázsiában él, és 2018-ban a rák miatti halálesetek több mint fele is ott következik be. Európában diagnosztizálják az összes új rákos beteg 23,4 százalékát, és a kontinensen következik be a globális rákos halálesetek 20,3 százaléka, holott a világ népességének mindössze 9 százaléka él ott.
A daganatos betegségek között továbbra is a leggyilkosabb a tüdőrák, amely 1,8 millió halálesethez vezet. A nőknél a mellrák okozza a rákos halálozások 15 százalékát, a tüdőrák a 13,8 százalékát, a vastagbélrák pedig a 9,5 százalékát. A nők körében aggasztóan nő a tüdőrákos halálozás, amely világszerte 28 országban, köztük az Egyesült Államokban, Magyarországon, Dániában, Kínában és Új-Zélandon a nőknél a vezető női daganatos halálok.
Az IARC szerint a jelenlegi rákstatisztikákon alapuló modellek 2040-re évente 29 millió új rákos esetet jósolnak.