Egészségpolitika
Zöld zászló és zöld szalag a kórházakban
A finanszírozási tárgyalás kedden folytatódik
2009. szeptember 25. 12:27
Zöld zászlót tettek ki a magyarországi kórházak többségében csütörtökön, a dolgozók pedig ruhájukra zöld szalagot tűztek; első lépésként ezzel hívják fel a figyelmet az intézmények pénzhiányára.
Az előzetes tervekkel ellentétben ugyanakkor mégsem tették ki a zöld zászlót Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház épületére. Azután döntöttek így, hogy egyeztetettek Banyó Tamással, az intézményt üzemeltető, a megyei önkormányzat által alapított nonprofit kft. vezetőjével – tájékoztatta az MTI-t Szegedi Erzsébet az intézmény sajtószóvivője. Mint mondta: a vezetők egyetértenek a Magyar Kórházszövetség és az érdekképviseletek célkitűzéseivel, hogy javítani kellene a finanszírozás helyzetén, és erről tárgyalásokat kell folytatni. A tiltakozás külső megjelenési formáihoz mégsem csatlakozik a kórház – tolmácsolta a vezetőség döntését.
A tiltakozó akciósorozat lépéseiről múlt héten állapodtak meg a kórházi és klinikai szakmai szervezetek, miután eredménytelenül zárultak az egészségügyi miniszterrel folytatott tárgyalásaik. Az egyeztetéseken Székely Tamás tárcavezető 4,5 milliárd forintot ajánlott a kórházvezetőknek az év hátralévő részére, ám ők ezt elégtelennek ítélték, továbbra is 25,5 milliárd forintot kértek. Mivel a többletforrások mértékéről két tárgyalási forduló után sem sikerült megállapodni, a kormány mégsem vezeti be október 1-jével a bázisfinanszírozást, vagyis marad az úgynevezett lebegőpontos finanszírozási rendszer.
Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke az MTI kérdésére csütörtökön elmondta, hogy azért választották a zöld színt tiltakozásuk jeléül, mert egyrészt természetes szín, másrészt jól köthető a kórházi tevékenységhez. Mint részletezte: például a sürgősségi beavatkozásoknál vagy a műtőben dolgozók ruhája is zöld.
Az MTI által megkérdezett kórházi vezetők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy tarthatatlan intézményük anyagi helyzete. Az akcióhoz csatlakozó budapesti kórházak vezetői szerint ennyi pénzből ezt a struktúrát nem lehet fenntartani. Hozzátették: határozott tárgyalásokat kell folytatni a kormányzattal, és a kabinetnek kell a változtatás felelősségét vállalnia.
A budapesti Semmelweis Egyetem (SE) épületeire is kitűzték a zöld zászlót, és a munkatársakon ott van a zöld szalag. Ivády Vilmos, az SE gazdasági főigazgatója elmondta, a csökkenő finanszírozás miatt már minden spórolási technikát alkalmaztak. A klinika azért is van nehéz helyzetben, mert csúcsintézményként minden beteget el kell látnia, és miközben 2–2,5 százalékkal emelkedett a ténylegesen elvégzett beavatkozásoknál az úgynevezett súlyszám, a betegforgalom 8–10 százalékkal nőtt.
Zöld zászlóval fejezte ki tiltakozását többek között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma és a Kenézy Gyula Kórház, csatlakoztak az akcióhoz Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye fekvőbeteg-intézményei is.
Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgató-főorvosa az MTI-nek kifejtette: az intézmény a következő félévben mintegy 1,2 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut, és ez a forrásmegvonás szinte ellehetetleníti majd a működését.
A Fejér megyei Szent György kórház gazdasági igazgatója, Prosszer Ottó szerint az intézmény helyzete olyan, hogy onnan „már nem lehet hova hátrálni”. Az utóbbi két hónap bevételkiesése és a kiadások nem kompenzált növekedése miatt a korábbi 100 millió forintról szeptemberben 380 millió forintra nőtt a 30 napi túli tartozásuk, az utóbbi három hónap átlagos bevételkiesése pedig elérte a havi 130 millió forintot. Ha a helyzet nem változik, az év végére havi 170–200 millió forint is lehet a bevételkiesése – mondta.
Szegeden is csatlakoztak a felhíváshoz, a dolgozók viselik a szalagokat, az intézményekre kikerült a zászló. Pál Attila, a szegedi klinikai központ vezetője azt mondta: nagyon súlyos a helyezet, ha nem változik a finanszírozás, 2009-ben 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint tavaly.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elvárja, hogy a kormány azonnali intézkedéssel, mintegy ötmilliárd forint pluszforrás bevonásával stabilizálja az egyetemi klinikai központok idei finanszírozását – közölte a szervezet elnöksége. Mint közleményükben írták, „mélységes aggodalommal” követik a 2009. évi egészségügyi (gyógyító-megelőző) finanszírozás alakulását és a jövő évi költségvetés egészségügyi fejezetének tervezett számait. Az MRK elnöksége kiemelte: az idei egészségügyi finanszírozás lehetetlen helyzetbe hozta a klinikai központokat (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és ezáltal a négy egyetemet is. Közlése szerint a gyógyító-megelőző kassza összegének csökkentése oda vezetett, hogy az év utolsó harmadában még az első félévhez képest is 75–80 százalékos áron tervezik finanszírozni a betegellátást. Ez az egyetemeken összességében mintegy 5 milliárd forint hiány felhalmozását eredményezi.
Az egészségügyi ágazat beszállítói szintén lépéseket követelnek a kormánytól. Mint közleményükben írták, a lejárt kintlévőség további növekedése a gyártók és forgalmazók jelentős részének fizetőképességét és életben maradását is veszélyezteti. Ha a helyzet „nagyon rövid időn belül” nem változik, a gyártók és forgalmazók az egészségügyi intézmények hitelezését a továbbiakban nem tudják megoldani – közölték.
A központi költségvetésben gyógyító-megelőző ellátásokra 2007-ben 741 milliárd, tavaly 781 milliárd, idén pedig 714 milliárd forint szerepel.
A tiltakozó akciósorozat lépéseiről múlt héten állapodtak meg a kórházi és klinikai szakmai szervezetek, miután eredménytelenül zárultak az egészségügyi miniszterrel folytatott tárgyalásaik. Az egyeztetéseken Székely Tamás tárcavezető 4,5 milliárd forintot ajánlott a kórházvezetőknek az év hátralévő részére, ám ők ezt elégtelennek ítélték, továbbra is 25,5 milliárd forintot kértek. Mivel a többletforrások mértékéről két tárgyalási forduló után sem sikerült megállapodni, a kormány mégsem vezeti be október 1-jével a bázisfinanszírozást, vagyis marad az úgynevezett lebegőpontos finanszírozási rendszer.
Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke az MTI kérdésére csütörtökön elmondta, hogy azért választották a zöld színt tiltakozásuk jeléül, mert egyrészt természetes szín, másrészt jól köthető a kórházi tevékenységhez. Mint részletezte: például a sürgősségi beavatkozásoknál vagy a műtőben dolgozók ruhája is zöld.
Az MTI által megkérdezett kórházi vezetők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy tarthatatlan intézményük anyagi helyzete. Az akcióhoz csatlakozó budapesti kórházak vezetői szerint ennyi pénzből ezt a struktúrát nem lehet fenntartani. Hozzátették: határozott tárgyalásokat kell folytatni a kormányzattal, és a kabinetnek kell a változtatás felelősségét vállalnia.
A budapesti Semmelweis Egyetem (SE) épületeire is kitűzték a zöld zászlót, és a munkatársakon ott van a zöld szalag. Ivády Vilmos, az SE gazdasági főigazgatója elmondta, a csökkenő finanszírozás miatt már minden spórolási technikát alkalmaztak. A klinika azért is van nehéz helyzetben, mert csúcsintézményként minden beteget el kell látnia, és miközben 2–2,5 százalékkal emelkedett a ténylegesen elvégzett beavatkozásoknál az úgynevezett súlyszám, a betegforgalom 8–10 százalékkal nőtt.
Zöld zászlóval fejezte ki tiltakozását többek között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma és a Kenézy Gyula Kórház, csatlakoztak az akcióhoz Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye fekvőbeteg-intézményei is.
Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgató-főorvosa az MTI-nek kifejtette: az intézmény a következő félévben mintegy 1,2 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut, és ez a forrásmegvonás szinte ellehetetleníti majd a működését.
A Fejér megyei Szent György kórház gazdasági igazgatója, Prosszer Ottó szerint az intézmény helyzete olyan, hogy onnan „már nem lehet hova hátrálni”. Az utóbbi két hónap bevételkiesése és a kiadások nem kompenzált növekedése miatt a korábbi 100 millió forintról szeptemberben 380 millió forintra nőtt a 30 napi túli tartozásuk, az utóbbi három hónap átlagos bevételkiesése pedig elérte a havi 130 millió forintot. Ha a helyzet nem változik, az év végére havi 170–200 millió forint is lehet a bevételkiesése – mondta.
Szegeden is csatlakoztak a felhíváshoz, a dolgozók viselik a szalagokat, az intézményekre kikerült a zászló. Pál Attila, a szegedi klinikai központ vezetője azt mondta: nagyon súlyos a helyezet, ha nem változik a finanszírozás, 2009-ben 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint tavaly.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elvárja, hogy a kormány azonnali intézkedéssel, mintegy ötmilliárd forint pluszforrás bevonásával stabilizálja az egyetemi klinikai központok idei finanszírozását – közölte a szervezet elnöksége. Mint közleményükben írták, „mélységes aggodalommal” követik a 2009. évi egészségügyi (gyógyító-megelőző) finanszírozás alakulását és a jövő évi költségvetés egészségügyi fejezetének tervezett számait. Az MRK elnöksége kiemelte: az idei egészségügyi finanszírozás lehetetlen helyzetbe hozta a klinikai központokat (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és ezáltal a négy egyetemet is. Közlése szerint a gyógyító-megelőző kassza összegének csökkentése oda vezetett, hogy az év utolsó harmadában még az első félévhez képest is 75–80 százalékos áron tervezik finanszírozni a betegellátást. Ez az egyetemeken összességében mintegy 5 milliárd forint hiány felhalmozását eredményezi.
Az egészségügyi ágazat beszállítói szintén lépéseket követelnek a kormánytól. Mint közleményükben írták, a lejárt kintlévőség további növekedése a gyártók és forgalmazók jelentős részének fizetőképességét és életben maradását is veszélyezteti. Ha a helyzet „nagyon rövid időn belül” nem változik, a gyártók és forgalmazók az egészségügyi intézmények hitelezését a továbbiakban nem tudják megoldani – közölték.
A központi költségvetésben gyógyító-megelőző ellátásokra 2007-ben 741 milliárd, tavaly 781 milliárd, idén pedig 714 milliárd forint szerepel.
| Jövő kedden egyeztet újra a kormány a kórházszövetséggel a finanszírozási szerződésről. Ezt Székely Tamás egészségügyi miniszter mondta a csütörtöki kormányszóvivő tájékoztatón hozzátéve: eddig nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Az egészségügyi tárca jövő évi költségvetési finanszírozása kapcsán a miniszter azt mondta: az egészségügyi ellátásokban nem lesz csökkenés. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege 2009-ben 1387 milliárd forint, jövőre 1407 milliárd forint lesz. A pénzbeli ellátásokra jövőre 384 milliárd forint jut, ez hozzávetőleg 10 milliárd forinttal kevesebb, mint az ez évi előirányzat. A különbség az új táppénzszabályok átvezetéséből adódik – ismertette a részleteket Székely Tamás. A természetbeni ellátásokat – folytatta a tárcavezető – 1123,5 milliárd forinttal tervezték 2010-re, ez az idei évi 1096 milliárd forintos várható teljesítmény miatt 27 milliárd forinttal lesz több. Ezen belül a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre 719 milliárd forintot fordítanak, azaz nominálértékben az ez évi várható 714, 5 milliárd forinthoz képest 5 milliárd forinttal többet – közölte Székely Tamás. Hangsúlyozta: az 5 milliárd forintos növekmény a háziorvosi ellátásra fordítandó plusz 2 milliárd forintból és abból a 3 milliárd forintból áll, amelyet az új típusú influenza elleni védekezésre való felkészülésre fordítanak. Az 5 milliárd forintos plusz forrás azért jelent reálérték tartást, mert csökken a járulék, megszűnik a tételes eho, ezek mellett pedig az áfa-emelés is érinti a dologi kiadások egy részét – magyarázta az egészségügyi miniszter. Az E-alap bevételi oldaláról szólva Székely Tamás leszögezte: idén 150 milliárd forinttal lesz kevesebb a bevétel a tervezetthez képest, mert a gazdasági válság miatt 80 milliárd forinttal maradnak el a bevételek a vártnál. Ugyanakkor 70 milliárd forint esett ki az év közbeni járulékcsökkenés miatt. A miniszter kiemelte: jövőre, hogy ne ilyen nagy hiánnyal induljon az alap, a központi költségvetés az ez évi 320 milliárd forint helyett 600 milliárd forintot utal át az E-alapnak. A járulékcsökkentésből származó bevételcsökkenés a kiadási oldalt nem érinti, és az ez év márciusában elvont 30 milliárd forintos megszorításon kívül idén nem lesz további pénzkivonás e területről – hangsúlyozta Székely Tamás. |
| Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserközpont programvezetője csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Székely Tamás ebben a vitában rossz helyre pozícionálta magát, hiszen a miniszternek az ágazat érdekeit kell képviselnie. Sinkó Eszter szerint nem szerencsés, hogy az egészségügyi szolgáltatók szervezeteinek álláspontját ő kérdőjelezi meg. Ugyanakkor hozzátette: el kell fogadni azt is, hogy kormánytagként alkalmazkodnia kell a kabinet döntéseihez, így például ahhoz, hogy a 3,9 százalékos költségvetési hiánycélt tartani kell. Sinkó Eszter utóbbival összefüggésben elmondta, ha a kórházvezetők megkapnák a kért 25,5 milliárd forintot, ez 0,1 százalékkal növelné a költségvetési hiányt, amely úgyis korrekcióra szorul az év végén. A szakember véleménye szerint Székely Tamásnak már tavaly, a válság kirobbanása után azt kellett volna kimunkálnia, hogy az ágazat hogyan élje túl a krízist. Egyfajta stratégiaátalakítási tervnek kellett volna készülnie, ami már amúgy is időszerű lenne. Székely Tamás ezt nem vállalta fel – mondta. |
MTI
