A Johns Hopkins Egyetem legújabb felmérése szerint biztonságos az orvosi eszközök egy részének többszöri használata, amivel rengeteg pénzt megspórolhatnának a kórházak.
Martin Makary és munkatársai az Academic Medicine nevű folyóirat márciusi számában közlik az orvosi eszközök újrafelhasználásáról írt elemzésüket. Eszerint semmilyen biztonsági kockázattal nem jár, ha egyes eszközöket a megfelelő fertőtlenítést követően többször is alkalmaznak. A betegek egy része ugyan nem nézi jó szemmel, ha egy eszközzel előtte már másokat is kezeltek, ez azonban a páciensek egészségére nem jelent veszélyt – írják a szerzők.
A gyakorlat elterjedését a szerzők szerint az tenné indokolttá, hogy az USA-ban az élelmiszeripar után az egészségügyi centrumok és kórházak állítják elő a legtöbb hulladékot. Előfordul, hogy azokat az eszközöket is kidobják, amelyeket végül egyáltalán nem is használtak, a csomagolását azonban már felbontották. A lehetséges szennyeződések miatt ezeket az eszközöket már nem használják újra, holott a hatékony fertőtlenítés és az újratesztelés elkerülhetővé tenné a betegek esetleges fertőződését – írja az elemzés.
A tanulmány szerzői szerint az újrahasznosítható eszközök közé tartoznak a hasüreg tükrözésére használt műszerek bizonyos részei, illetve azok a vágóeszközök, amelyek tartós használatra is alkalmasak lennének, de az egyszeri alkalmazást követően kidobják őket. A műtétek során viselt sebészköpenyeket vagy kórházi törölközőket a legtöbb kórház szintén a szemétbe dobja, így nemcsak a hulladék mennyisége nő, de folyamatosan költeni kell az új holmik beszerzésére is. Ha elterjedne az újrahasznosítási gyakorlat, a kórházak évente összesen akár százmillió dolláros nagyságrendű összegeket is megtakaríthatnának.
Az orvosi eszközök újrahasznosításának természetesen nélkülözhetetlen feltétele, hogy a fertőtlenítési és a tesztelési eljárások a kellően szigorú szabványok szerint történjenek. Az USA-ban részben már működő gyakorlat során az újrahasznosított eszközök címkéin minden esetben feltüntetik, hogy nem új műszerről van szó. „Nem biztonsági, hanem PR-kérdésről van inkább szó: a vonakodó betegek meggyőzése nehezebb lehet, mint rendesen fertőtleníteni az eszközöket” – mondta Makary.
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...