WikiLeaks: erős amerikai lobbizás folyt a GM-növények mellett
Magyar képviselőket utaztattak, háttérbeszélgetéseken győzködték a magyar kutatókat és gazdákat, jóformán mindent elkövettek az elmúlt években amerikai cégek és diplomaták, hogy meggyőzzék Magyarországot a génmódosított növények veszélytelenségéről. Magyarországon tilos génmódosított növényeket termeszteni, egy kutató szerint azonban a magyar ellenérvek sok szempontból elavultak.
Nyáron több száz hektáron vágatták ki a megyei kormányhivatalok a génmódosított kukoricát, október 10-én pedig az országgyűlés 346 fős többséggel megszavazta, hogy Magyarország csatlakozzon a horvát parlament kezdeményezéséhez, amely szerint az Alpok-Adria együttműködés országai nyilvánítsák területüket génmódosított növényektől (GMO)mentessé. Az országgyűlési határozat egyúttal felkéri a hazai önkormányzatokat, tiltsák be közigazgatási területükön a GMO-szervezeteket az agrárgazdaságokban.
Az [origo] által áttekintett, 2005 és 2009 között keletkezett, a WikiLeaks által közölt amerikai követségi táviratok szerint az elmúlt években intenzíven lobbiztak az amerikai nagykövetségek a legtöbb uniós tagállamban a génmódosított növények és azon belül a Monsanto amerikai GMO-vállalat MON-810 nevű kukoricájának elterjesztéséért. A budapesti amerikai követség a génmódosított növényeket határozottan ellenző magyar döntéshozókat is igyekezett meggyőzni a GMO előnyeiről.
"A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány szolgálatára létrehozott nemzeti intézmény, amelynek főállású kutatóhálózatában dolgozó kutatók munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik, és ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők" – válaszolta az [origo] kérdésére az MTA főtitkársága. "Az MTA vezetői visszautasítják az elfogultság vádját minden, az akadémiai kutatóhálózatban született tudományos állásfoglalást illetően. Ez utóbbiak befolyásolása sértené a kutatás szabadságát, amelyről az akadémiai törvény is rendelkezik. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatójának tájékoztatása szerint a martonvásári intézet nem vizsgálta a génmódosított növények termesztésének környezeti és egészségügyi hatásait" – közölte az MTA.
"A génmódosítással foglalkozó kutatók, akik kiviteleztek már GMO-növényt, egyértelműen biztonságosnak tartják a technológiát, ugyanakkor értik az ellenzők aggályait is. Azt mondhatom, hogy száz, biotechnológiával dolgozó kutatóból 95 szerint alaptalan ma már az a félelem, miszerint a génmódosított növény szakszerű, előírás szerinti alkalmazása jobban károsítaná a biodiverzitást, mint a hagyományos fajták" – mondta az [origo]-nak Fári Miklós kertészmérnök, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszékének vezetője.
"A génmódosított növényekről szóló vita többnyire már nem tudományos, hanem főleg gazdasági és politikai alapon zajlik. Úgy látom, itthon a tudósok egy része politikusi, a politikusok egy része tudósi szerepet játszik, és sajnos már nem ülnek egy asztal mellé a kompromisszumot kereső megegyezés érdekében. Alaposabb és tudományos igényű elemzést és párbeszédet érdemelne az a kérdés is, hogy az úgynevezett GMO-mentesség gazdasági előnyt biztosít-e az országnak, vagy nem. Brazíliában voltam kutató akkor, amikor ott fellángolt a vita a növényi génmódosítás körül. Az elképzelés az volt, hogy a GMO-mentes brazil szója-, kukorica- és gyapottermést drágábban lehet majd eladni, mint a GMO-s amerikait. Ezt a gazdaságpolitikai döntést három év után meg kellett változtatni, mert a gazdák a zöldhatáron hozták be a GMO-vetőmagot, miután kiderült, hogy hektáronként száz dollárral több hasznot hoz, mert nem kell hozzá annyi permetezőszer. Az éles GMO-ellenesség azért is különös itthon, mert egy magyar kutató, Márton László volt az elsők egyike, aki egy hollandiai laboratóriumban több mint harminc éve állított elő transzgénikus növényt" – mondta Fári Miklós.
Hol termelnek GMO-t az Európai Unióban?
A Monsanto GMO-kukoricáját 2011. júliusi adatok szerint Csehországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban termesztik az Európai Unió területén. Két további tagállamban, Franciaországban és Svédországban a BASF génmódosított burgonyáját, az Aphorát is termesztik. GMO-növényeket az idén összesen 115 ezer hektáron termesztenek az EU-ban egy francia civil szervezet, az InfoGMO 2011. szeptemberi adatgyűjtése szerint, a tavalyi 91 ezer hektárhoz képest (http://foodfreedom.wordpress.com/2011/09/23/gmo-cultivation-drops-in-eu-except-in-spain-and-portugal). A vetésterület azért nőtt, mert Spanyolországban és Portugáliában több GMO-kukoricát vetettek, míg például Romániában 600 hektárra csökkent a GMO-kukorica a 2010-es 823 hektárról. Németországban tavaly mindössze tizenöt hektáron termeltek génmódosított növényt – idén ez két hektárra csökkent.
