Vírusszimulációs modell segíti az optimális járványkezelést

Reguly István Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi docense vezeti az Élet az állandósuló COVID világában: optimális, precíziós járványkezelés című projektet.

Reguly István Zoltán elmondta, hogy két éve, még a koronavírus-járvány elején Röst Gergely matematikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense kereste meg a PPKE-t azzal, hogy informatikai megközelítéssel vizsgálják meg a problémát. A kezdeményezésére összeállt egy járványmodellező csoport informatikusok, bioinformatikusok és biológusok részvételével.

Egy ágens alapú szimulátort állítottunk össze, amiben virtuális emberek élnek egy virtuális városban. Ezt a várost Szegedről modelleztük. A különböző tudományos eredmények és a hivatalos járványügyi adatok alapján folyamatosan finomítjuk a szimulátort, hogy modellezhessük a járvány hullámait, és valamilyen szinten előre tudjuk jelezni – foglalta össze az Indexnek.

Elmondása szerint a szimulátor – mint bármilyen modell – egyszerűsíti a valóságot, de már működik a gyakorlatban, meg lehet nézni vele, hogy hova futhat ki egy járvány. Már a 2021 elején terjedő alfa variáns megjelenése óta használható előrejelzéseket ad.

A szakember ismertette, hogy mit takar a projektjükben az optimális és a precíziós járványkezelés. Az optimális járványkezelés azt jelenti, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk azzal kapcsolatban, amire van befolyásunk. Egy vírusnál ugyanis sok mindenre nincsen hatásunk, például arra, hogy az mennyire fertőző. Arról viszont dönthetünk, hogy milyen intézkedéseket alkalmazunk, például hordunk-e maszkot. Az optimális járványkezelés azt szolgálja, hogy az adott körülmények között a legjobb intézkedést vezessük be az emberek védelme és a gazdasági károk csökkentése érdekében. Ennek a két célnak az együttes elérése – a lakosság biztonsága és a károk enyhítése – nem egyszerű, ez már a döntéshozók feladata lesz. A szimuláció a tervek szerint ehhez nyújt majd praktikus segítséget.