Tudomány
Vírusfertőzés lehet a tartós fáradtság oka
2009. október 22. 13:48
.jpg)
Kínzó és állandósult fáradtság a fő tünete annak a betegségnek, amit inkább panaszok, mint objektív tünetek jellemeznek. Vélhetőleg az immunrendszer betegsége áll a háttérben; most úgy látszik az okra is fény derül: retrovírus-fertőzésről van szó.
A krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome, CFS), mint betegség kb. húsz éve ismert. Na tessék, ez az én bajom! – csapnak most homlokukra sokan, ám nem a szokványos, akár ismétlődő, de pihenésre elmúló fáradtságról van szó. A betegségre a legalább hat hónapja fennálló tartós, terheléstől független mentális és fizikai kimerültség jellemző, amit gyengeségérzés, memóriazavar, alvásproblémák, ízületi és izomfájdalmak, kínzó fejfájás, emésztési rendellenesség, néha a nyaki, hónalji nyirokcsomók megnagyobbodása kísér. A betegek alvásból ébredve sem érzik kipihentnek magukat.
CFS-ben kb. 17 millió ember szenved a világon. Egy korábbi becslés szerint Magyarországon minden ezer emberből 2–5 krónikus fáradtság beteg.
A Science 2009. októberi online száma tette közzé azt a vizsgálatot, ami áttörést ígér a betegség okának földerítésében. Vincent Lombardi és munkatársai a renói Whittemore Peterson Intézetből 101 beteg vérében 68 esetben találtak egy gammaretrovírus XMRV elnevezésű kórokozót. Ugyanakkor a kontrollcsoport 218 egészséges emberéből a vírus csak 8 személy szervezetében volt kimutatható.
John Coffin, a bostoni Tufts Egyetem virológusa szerint a két csoport között olyan nagy a különbség (67, illetve 3,7 százalék), hogy ez valódi bizonyítéknak látszik a betegség vírusos eredete mellett. De további vizsgálatok szükségesek, hiszen az, ha egy vírus a beteg szervezetben föllelhető, még nem biztos, hogy a kór tényleges okozója. Az egészségesek közt tapasztalt 3,7 százalékos előfordulás sem kevés, ez csak az Egyesült Államokban körülbelöl 10 millió vírushordozót jelent. A tünetmentesség oka az lehet, hogy ezekben az emberekben jobb a védekezőképesség, vagy a vizsgálat időpontjában a fertőzöttség még új keletű volt. Ugyancsak új adat, hogy a gammaretrovírust vérrel ugyanúgy át lehet vinni, mint a HIV (AIDS) vírusát, de terjedése valószínűleg nagyon lassú.
A renói kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a vírus az immunsejteket támadja meg, tehát a korábbi elképzelés, hogy itt az immunrendszer kóros működése szerepet játszik, nagyon is valószínű. Az a lehetőség is felmerült, hogy a retrovírus nem a közvetlen kórokozó, hanem az immunsejtekben rejtőzködő, addig tünetet nem okozó vírust aktiválja.
A retrovírusok egy csoportja növekedést serkentő géneket hordoz, egyesek leukémiát okoznak, illetve olykor prosztatarákban szenvedő férfiakban ugyancsak kimutathatók. A gammaretrovírusok a retrovírusok egyik alcsoportját képezik.
Judy Mikovits nevadai kutató és munkatársai már a vírusellenes gyógyszer kifejlesztését vették tervbe. Ez pontos vírusanalízist, és még kiterjedtebb emberi vizsgálatokat tesz szükségessé, ami nagyon is biztató hír a krónikus fáradtság semmivel sem befolyásolható, rejtélyes betegségében szenvedők számára.
CFS-ben kb. 17 millió ember szenved a világon. Egy korábbi becslés szerint Magyarországon minden ezer emberből 2–5 krónikus fáradtság beteg.
A Science 2009. októberi online száma tette közzé azt a vizsgálatot, ami áttörést ígér a betegség okának földerítésében. Vincent Lombardi és munkatársai a renói Whittemore Peterson Intézetből 101 beteg vérében 68 esetben találtak egy gammaretrovírus XMRV elnevezésű kórokozót. Ugyanakkor a kontrollcsoport 218 egészséges emberéből a vírus csak 8 személy szervezetében volt kimutatható.
John Coffin, a bostoni Tufts Egyetem virológusa szerint a két csoport között olyan nagy a különbség (67, illetve 3,7 százalék), hogy ez valódi bizonyítéknak látszik a betegség vírusos eredete mellett. De további vizsgálatok szükségesek, hiszen az, ha egy vírus a beteg szervezetben föllelhető, még nem biztos, hogy a kór tényleges okozója. Az egészségesek közt tapasztalt 3,7 százalékos előfordulás sem kevés, ez csak az Egyesült Államokban körülbelöl 10 millió vírushordozót jelent. A tünetmentesség oka az lehet, hogy ezekben az emberekben jobb a védekezőképesség, vagy a vizsgálat időpontjában a fertőzöttség még új keletű volt. Ugyancsak új adat, hogy a gammaretrovírust vérrel ugyanúgy át lehet vinni, mint a HIV (AIDS) vírusát, de terjedése valószínűleg nagyon lassú.
A renói kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a vírus az immunsejteket támadja meg, tehát a korábbi elképzelés, hogy itt az immunrendszer kóros működése szerepet játszik, nagyon is valószínű. Az a lehetőség is felmerült, hogy a retrovírus nem a közvetlen kórokozó, hanem az immunsejtekben rejtőzködő, addig tünetet nem okozó vírust aktiválja.
A retrovírusok egy csoportja növekedést serkentő géneket hordoz, egyesek leukémiát okoznak, illetve olykor prosztatarákban szenvedő férfiakban ugyancsak kimutathatók. A gammaretrovírusok a retrovírusok egyik alcsoportját képezik.
Judy Mikovits nevadai kutató és munkatársai már a vírusellenes gyógyszer kifejlesztését vették tervbe. Ez pontos vírusanalízist, és még kiterjedtebb emberi vizsgálatokat tesz szükségessé, ami nagyon is biztató hír a krónikus fáradtság semmivel sem befolyásolható, rejtélyes betegségében szenvedők számára.
Dr. Szenczi Tóth Károly, Népszabadság Online
