hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés
hirdetés

Veszprémben bevált a közösségi pszichiátria

Szakértői vélemények szerint a szív- és érrendszeri után hamarosan a mentális problémák lesznek a második helyen a munkaképességet csökkentő betegségek sorában.

Megdöbbentő adatokat tartalmazó jelentést adott közre tavaly nyáron az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Egy 2011-ben készült felmérés szerint az Európai Unió lakosságának 38,2 százaléka, azaz 164 millió ember küzd valamilyen mentális zavarral. Az emberek csak az esetek egyharmadában fordulnak orvoshoz – derül ki a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről készült ÁSZ-jelentésből. A leggyakoribb problémát a szorongásos betegségek (14%), az alvászavar (7%), valamint a depresszió (6,9%) okozzák. A magyar lakosság mentális állapota rosszabb az európai uniós átlagnál, a szakma közös állásfoglalása szerint a pszichiátriai zavarok gyakorisága elérte a népbetegség szintet.

Rövid idő alatt számos tényező vezetett idáig. Az országos intézmény bezárása a szakma presztízsét rontotta. Ezzel egyidejűleg a kórházi ágyak száma is csökkent, amit nem követett a járóbeteg szakellátás, gondozás fejlesztése. Hazánkban az egészségügyi és a szociális ágazat is végez feladatokat a pszichiátriai betegek ellátásában, gondozásában, de az ellátás szempontjából nem képeznek összehangolt, egységes rendszert.

Üdítő példának számít Veszprém, ahol a probléma kezelése érdekében dr. Balczár Lajos főorvos, a helyi pszichiátriai gondozó vezetőjének kezdeményezésére 2006-ban létrejött a „Horgony” Pszichiátriai Betegekért Kiemelten Közhasznú Alapítvány.

- Azzal a céllal hívtuk létre az alapítványt, hogy az állapotukból adódóan kiszolgáltatott betegek korszerű ellátásban részesüljenek – nyilatkozta dr. Balczár Lajos. - A témában nagy tapasztalattal rendelkező és kiváló eredményeket elért dr. Harangozó Judit budapesti kolléganőtől kaptuk az indíttatást a közösségi pszichiátriai szemlélet meghonosításához, aki a szociális szakemberekkel való kapcsolatfelvételre ösztönzött minket. Már az első évtől beigazolódott, hogy a közösségi ellátás módszere látványos javulást hoz betegeink állapotában. Pácienseink mind önállóbbakká és öntevékenyebbé váltak. Jelentős eredmény, hogy 2009-től Veszprém kistérségben, majd Balatonalmádi, Várpalota kistérségben a közösségi ellátást meghonosítottuk. 2011-től beindítottuk a pszichiátriai betegek nappali klubját.

A főorvos szavait alátámasztja annak a felmérésnek az eredménye, melyet az Országos Pszichiátriai Központ (OPK) végzett Veszprémben 2010 nyarán. A veszprémi modell, avagy egy példa arra, hogyan kell megvalósítani a közösségi pszichiátriai ellátást című jelentés megállapítja, hogy a betegektől a szakdolgozókon át az orvosokig mindenki elégedett. Az OPK megítélése szerint példamutató modell jött létre néhány év alatt Veszprémben, megmutatva hogyan kell kiépíteni a pszichiátriai betegek járóbeteg-ellátásának teljes spektrumát konszenzussal, jól körülírt kompetenciákkal. „Minden pszichiátriai gondozónak javasoljuk a tapasztalatcserét és a konzultációt a veszprémi kollégákkal, hogy minél szélesebb körben elterjedjen ez a megvalósítható, működő modell” – áll a jelentés végén.

A napi gyakorlatban ez úgy működik, hogy az egészségügyi ellátás mellett a közösségi ellátás során a kliensek (nem betegeknek nevezik a pácienseket, hogy ne erősítsék bennük a betegségtudatot) az egyéni szükségleteik szerint, közösségi gondozónők segítségével lakókörnyezetükben részesülnek ellátásban, s emellett rendszeresen vesznek részt közös programokon – színház-, kiállítás-, állatkert-látogatás –, melyekre elhozhatják hozzátartozóikat is. Idegen nyelvet, számítógépes ismereteket tanulhatnak a Nappali Klubban. Ennek segítségével újra visszatérhetnek a munka világába, és a társadalom teljes értékű tagjai lehetnek. A szakemberek szerint két tényező gátolja munkájukat: az előítéletesség, valamint az anyagiak hiánya. Tájékozatlanságuk miatt sokan hiszik őrültnek a mentális betegségben szenvedőket, ami elfogadhatatlan. Az állami fejkvóta pedig nem fedezi a tényleges szükségleteket, ezért pályázatokkal, adományokkal igyekeznek javítani a pénzügyi helyzetükön. 

Dr. Balczár Lajos e területen végzett sikeres munkáját ismerték el a dr. Csillag József-díjjal, melyet tavaly májusban vehetett át a pszichiáter, aki az orvosi mellett egészségügyi szakközgazdász menedzser másoddiplomát is szerzett. - Kellő időben és megfelelő hatékonysággal kell orvosolnunk a felmerülő problémát, ugyanis szakértői vélemények szerint a szív- és érrendszeri után hamarosan a mentális problémák lesznek a második helyen a munkaképességet csökkentő betegségek sorában – jegyezte meg a főorvos.

Darcsi István
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés