Veszélyben a hazai gyse-képzés

Az EU szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelve szerint a tagországokban egységesíteni és harmonizálni kell egyes szakmák képzését, ami önmagában logikus, támogatandó elv. Csakhogy jelenleg az EU-ban Magyarországon kívül sehol sincs önálló képzése a gyógyászati segédeszközöket értékesítő egészségügyi szakembereknek. „Hazánk ugyanis – egyedülálló módon – évtizedekkel ezelőtt külön szabályozó rendszert alkotott az orvostechnikai és a nem orvostechnikai, de ápolási eszközként használható termékkör támogatására és speciális forgalmazási feltételére. Itthon ennek részeként indult 1999-ben a gyógyászati segédeszköz forgalmazó képzés annak érdekében, hogy a betegek szakértői segítséget kaphassanak és megfelelően tudják használni a forgalomban lévő több tízezer gyógyászati segédeszközt. Ebben a tekintetben tehát Magyarország élen járt és jár a betegek védelmében. Az irányelv miatt most mégis hazánkon és a magyar kormányon van nyomás, hogy csökkentse a speciális OKJ-s képzéseket, mivel ezeket nehéz megfeleltetni az EU tagországok lényegesen kevesebb számú képzéseivel. Pedig a betegek és fogyatékkal élők egy kiszolgáltatott társadalmi csoport, akiknek a fogyasztói érdekeit állami eszközökkel kell óvni” – magyarázza dr. Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnöke.

Mindez azért probléma, mert egyre nagyobb az igény a gyógyászati segédeszközökre és ezáltal arra a speciális szaktudásra, amit kizárólag az OKJ gyógyászati segédeszköz forgalmazó képzés során lehet elsajátítani.

Több, mint 1 millió ember érintett, az igény folyamatosan nő

Ennek egyik oka, hogy folyamatosan nő a gyógyászati segédeszköz használók száma. Magyarországon több mint egymillió ember szorul időszakosan vagy állandóan gyógyászati segédeszközre a mindennapi élete során, a 90 év feletti felhasználók száma megduplázódott az utóbbi tíz évben. Ugyanakkor több tízezren vannak közülük, főleg fiatalok, akiknek egy része az eszközök segítségével még visszatérhetne a munkaerőpiacra. Szintén a képzés megtartása mellett szól, hogy a TB támogatás nélkül beszerezhető termékek egyre korszerűbbek. Ahhoz, hogy a lakosság megfelelően tudja használni őket, olyan szakembereket kell oktatni, akik ismerik ezeket az innovatív, modern gyógyeszközöket.

Cipőt a cipőboltból! Gyógyászati eszközt a gyógyászati segédeszköz boltból!

Ráadásul az EU egyes országaiban gyógyászati segédeszközt (például kerekesszéket vagy inzulinpumpát) nem csak patika vagy gyógyászati segédeszköz forgalmazó szaküzlet árulhat, hanem gyakorlatilag bármelyik diszkontáruház vagy hipermarket. Magyarországon ezzel szemben jogszabály alapján gyógyászati segédeszközt csak gyógyászati segédeszköz szaküzlet vagy patika forgalmazhat. Mindez a betegek érdekét szolgálja, hiszen a vásárláskor speciális ismerteket adnak át a szakemberek az eszközökkel kapcsolatban. A gyógyszertáraknak ugyanakkor nem ez a fő profiljuk, így kevesebb időt tudnak egy betegekre szánni, mint a GYSE szaküzletek eladói.

„Egy rendkívül innovatív, bővülő igényszintű piacról van szó, amely minden évben 200 milliárd forint forgalmat és ezáltal jelentős adóbevételt generál, több mint 4000 családnak ad munkát. A képzés kivezetése vagy licencképzéssé való átalakítása jelenleg nem belátható következményekkel járna a GYSE szakmára nézve” – hangsúlyozza Margitai Barnabás.

A Forgalmazók az Egészségért Szövetség álláspontja szerint az ezen a területen dolgozó szakemberek felkészültsége, eszközismerete, napra kész tudása a feltétele a biztonságos gyógyászati segédeszköz ellátásnak, kiszolgálásnak és használatnak. Ezért a szövetség azt javasolja, hogy ne megszüntessék itthon a GYSE képzést, hanem átgondoltan, fokozatosan terjesszék el Európában a magyar modellt.