Veszélyben a betegek biztonsága

Mint arról korábban a hvg.hu híre alapján a MedicalOnline is beszámolt, három fideszes képviselő, akik civilben mindannyian orvosok,módosító javaslatot nyújtottak be (29-es paragrafus) a legújabb egészségügyi salátatörvényhez, amely alapján hatósági működési engedélyt kaphatnának azok a hagyományos kínai orvosok, akik legalább ötéves felsőfokú képzést követően kaptak oklevelet. A hírre reagálva dr. Hegyi Gabriella, a szakmai kollégium komplementer medicina tagozatának tagja lapunknak elmondta: a módosító indítványt benyújtók rosszul vannak informálva, amit az indoklásukban kifejtenek, az egész egyszerűen nem igaz.

Az indoklásban többek között szerepel a következő: "Indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező hagyományos kínai orvosok is szabályozott körülmények között gyakorolhassák hivatásukat."

Hegyi Gabriella ehhez hozzáteszi: Magyarországon 1986 óta igenis létezik hagyományos kínai orvosi képzés, ami a HIETE keretei között kezdődött, majd Szegedre került, és 2006 óta a Pécsi Egyetemen működik, csak orvosok és szakorvosok részére. A képzés alapja tehát a nyugati orvosi képzés, és kétévente 60-70 magyar orvos szerez hagyományos kínai orvosi képesítést, és napjainkban 3 és félezer magyar orvos rendelkezik ilyen képesítéssel. Az EU is úgy szabályoz ebben a kérdésben, hogy az adott ország orvosi diplomája szükséges ahhoz, hogy ott valaki hagyományos kínai orvosként praktizáljon.

Az orvosi diplomához kötést a 11/1997-es népjóléti és a 40/97-es kormányrendelet szabályozza, akkoriban összesen 17 kínai orvos kapott engedélyt magyarországi praktizálásra, akik nem wellness-szalonokban, hanem orvosi rendelőkben dolgoznak. Hegyi Gabriella elmondta, hogy kérdésükre az indítványt benyújtó egyik képviselő, Kovács József, az egészségügyi bizottság elnöke azt válaszolta, hogy módosító javaslatukat felső nyomásra tették.

Hegyi Gabriella elmondja: a kétoldalú megállapodásoknak megfelelően 2003 óta működik a kínai-magyar tudományos és technikai együttműködés. A felek kétévente (a volt Nemzeti Kutatási Hivatal és a kínai Science and Technology Ministry, valamint négy kínai egyetem) közösen rendeznek tudományos kongresszust (eddig 6 ilyen szervezésén vannak túl), és a kínai kormány Konfuciusz Intézetet szándékozik alapítani Magyarországon, Pécsett, ahol a hagyományos kínai orvoslás is helyet kap – ez az intézet-alapítás már aláírási fázisban van.

Az egészségügyi bizottság megszavazta a módosító indítványt, és ha a parlament szerdán elfogadja, az számos problémát vet fel, nyomatékosítja Hegyi Gabriella. Így például korlátlan számban jöhetnek Kínából praktizálni, semmi mást nem kell igazolniuk, csak azt, hogy odahaza nem tiltották el őket az orvoslástól, és hogy legalább ötéves felsőfokú képzést követően kaptak oklevelet. Magyarországról pedig továbbmehetnek az EU többi országába, azaz Magyarország rászabadítja Európára a kétes tudással rendelkező „szakembereket”.

Hegyi Gabriella hangsúlyozza: a szakmai kollégiumot, amelynek illetékes tagozatának ő az elnöke, meg sem kérdezték az ügyben. Ha megkérdezték volna, azt mondanák, hogy elengedhetetlen a felső fokú magyar nyelvvizsga, az orvosi eljárásrendi anyagok, valamint az európai gyógyszerek és a lehetséges gyógyszerkölcsönhatások ismerete. A szakember hozzáteszi: nem Kína ellen akarják a szavukat felemelni, azonban sértő ez az eljárás, ahogy a módosító javaslat beadásra került. Ha megszavazzák, az a betegek biztonságát fogja veszélyeztetni.