A rákgyógyászat varázsszava

A rákgyógyászat varázsszava manapság az immuno-onkológia. Ez egyszerre jelent új terápiákat, új szemléletet a gyógyításban és új perspektívákat is a betegek számára. Eddigi eredményeit és a hozzá fűzött reményeket is jól jelzik a kö­zelmúlt hírei. Októberben e módszer megalapozásáért kapta az élettani Nobel-díjat egy amerikai és egy japán tudós. Mostantól több beteg férhet hozzá, mert egy kormányzati döntés tovább bővítette az új szerek alkalmazásának lehetőségét.

Az immunrendszerre ható készítmények megjelenése a gyakorló szakember számára azt jelenti, hogy nemcsak kezelheti, a rákot, hanem nagyobb eséllyel meg is gyógyíthatja a betegét – írja a Világgazdaságban prof. dr. Liszkay Gabriella, bőrgyógyász, klinikai onkológus, osztályvezető főorvos.

Melanoma esetében már tízéves utánkövetéses vizsgálataink is vannak. Nálunk, az Országos Onkológiai Intézet Bőrgyógyászati Osztályán a betegek mintegy fele már első terápiaként is az immunrendszerére ható szert kap. Ezenfelül Magyarországon ma is sok olyan klinikai vizsgálat folyik, amelyekből a legújabb kezelési módozatok eredményeit is ismerhetjük. Ezekből azt látjuk, hogy míg a klasszikus terápiáknál a betegek mintegy negyede élte meg az egy évet, immun-onkológiai kezeléseknél ez az arány a 70-90 százalékot is eléri.

Mivel az immunrendszerbe való beavatkozás korántsem finom eszköz, a siker erősen függ a beteg általános állapotától. Akinek legyengült a szervezete, az immunrendszere, az nem biztos, hogy elviseli ezt az erős ösztönzést. Azt is látjuk, hogy minél nagyobb a daganat, annál nehezebben fér hozzá az immunrendszer, s annál kevésbé tud lépést tartani a növekedésével. A kisebb tumorokkal szemben sokkal jobbak az esélyeink. Mindez azt a régi igazságot erősíti, hogy a rendszeres szűrés és a korai terápia életet menthet.

Az immuno-onkológia forradalma még csak az elején tart. Számos klinikai vizsgálat folyik ma is világszerte, azt kutatva, hogy mely daganatokra milyen újabb szerek milyen eljárással használhatók eredményesen. A szakmai becslések összecsengenek abban, hogy az immunterápiával kezelt onkológiai betegek száma igen gyorsan fog növekedni. Csupán a várt arányban vannak eltérések: 40 százaléktól 80 százalékig terjed a szakma becslése arra vonatkozóan, hogy hány páciens kap majd a jövőben elsődleges terápiaként immuno-onkológiai kezelést.

Ez a folyamat hazánkban is erős lökést kapott azzal, hogy mostantól a legtöbb áldozatot szedő tüdőrák kezelésében is első vonalban adható immuno-onkológiai kezelés mindazoknak, akik erre az előzetes eredményeik és speciális vizsgálat alapján alkalmasak. Biztos vagyok abban, hogy a bőr daganatos megbetegedéseinek kezeléséhez hasonlóan e területen is lényeges előrelépést hoz majd az új módszer a betegek életkilátásainak javításában.