Gazdaság
Versenykorlátozó az élelmiszerkódex?
.jpg)
Uniós és hazai versenyjogi szabályokba is ütközhet a csütörtökön aláírt élelmiszer-etikai kódex. Éppen a legnagyobb vitát és érdeklődést kiváltó, az import és a hazai áruk arányát rögzítő részt minősítheti törvényellenesnek a Gazdasági Versenyhivatal.
Az élelmiszer-termelők és -feldolgozók, valamint a kereskedők képviselői által csütörtökön aláírt kódex hamar fennakadhat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hálóján, ugyanis úgy tudjuk, hogy a GVH-ban a megállapodás több pontja kapcsán felmerült a versenykorlátozás lehetősége. Úgy tudjuk, hogy a hivatal éppen az etikai kódex legtöbbet emlegetett passzusát tartja problémásnak. Ebben az egyezmény aláírói azt vállalják, hogy július elsejétől bizonyos kiemelt termékkörökben 80–20 százalékban rögzítik a hazai és az importáru arányát.
A hazai versenyszabályok szerint ilyen egyezség versenykorlátozónak minősülhet, és a törvény ezen paszszusa alól legfeljebb a kormány adhat felmentést akkor, ha az a többi között elősegíti a gazdaság fejlődését. Bár az egyezmény a földművelésügyi tárca bábáskodásával született meg, az aláíró felek mindannyian egymástól független piaci szereplők, szakmai szervezetek, így a kódex áruarány-rögzítő szabálya versenykorlátozó megállapodásnak is minősíthető.
Úgy tudjuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt nem vonták be érdemben az etikai kódexről hónapok óta zajló tárgyalásokba. Dékány András, az agrártárca szóvivője elmondta: korábban egyeztettek a versenyhivatallal, akkor az volt a kérdés, hogy jogszabály vagy a cégek által önként vállalt magatartási kódexben történjen-e a kérdéskör szabályozása. Mivel végül a második lehetőség valósult meg, a hivatal eleve nem is lett volna illetékes ilyen egyeztetésekre.
Kérdés persze, hogy milyen egyezmény születik, ha a GVH-t bevonják az év vége óta zajló tárgyalásokba. A versenyhatóság ugyanis korábban többször értésére adta a piaci szereplőknek: a válsághelyzetre hivatkozva nem enged lazítani a versenyszabályokon. Ebbe az érintettek éppenséggel beleérthették a hazai piac védelmét szolgáló paktumokat is.
Gráf József miniszter többször elmondta a hazai élelmiszerpiac túlnyomó részét magáénak tudó multinacionális áruházláncoknak, hogy célja a magyar termékek részarányának növelése és az import visszaszorítása. Ennek szellemében 2006-ban elindult az élelmiszerpiac résztvevőit közös nevezőre hozó kódex előkészítése, azonban félbeszakadt, mert az akkoriban életbe lépett kereskedelmi törvény nem kötelezte közös kódex aláírására a kereskedőket. A helyzet azóta anynyiban változott, hogy az utóbbi időben a jórészt importtermékekhez kötődő élelmiszerbotrányok, illetve a nagy áruházláncok parkolóiban demonstráló dinnyetermelők vagy az útelzárással tüntető tejesek akciói is megágyaztak egy a hazai termékeknek kedvező többoldalú megállapodásnak.
Kérdés persze, hogy mi lesz ennek a sorsa, ha a hazai versenyfelügyelet vagy az uniós hatóságok versenykorlátozónak, illetve az áruk szabad áramlását gátlónak ítélik meg a 80–20 százalékos arányt rögzítő pontot. Ennek a szabálynak egyébként a betartatása sem lesz majd könnyű.
