Már parlament előtt a törvényjavaslat
Vége lesz a GYEMSZI-nek, válik a köz- és a magán
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a GYEMSZI átszabásáról, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ létrehozásáról (is) szóló törvényjavaslatot. Ebben rendelkeznek a magán- és közellátás szétválasztása érdekében az első lépésekről is – a többi közt.
A hónap elején nyilvánosságra hozott, több mint tucatnyi jogszabályt érintő javaslatcsomagot korábban a MedicalOnline is bemutatta, ebbe került bele utóbb az új szervezetet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot nevesítő passzus is.
A javaslat értelmében az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI jogutódjaként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon tekintetében, másrész kiterjeszti a javaslat a járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területekkel kapcsolatos átmeneti szabály hatályát a következő évre.
Megjelenik a javaslatban a magán-és közellátás szétválasztása érdekében az első lépés: eszerint törvényben rögzítik, hogy „finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért – ide nem értve az Ebtv. 23. § szerinti részleges térítési díjat és az Ebtv. 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat – a biztosítottól nem kérhet térítési díjat”.
Változások lesznek az alapellátásban, melyben jelenleg nem köti az önkormányzatot semmilyen határidő a tekintetben, hogy nyilatkoznia kell arról, amennyiben nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal feladat-ellátási szerződést kötni. A módosítás ezért határidőt ír elő. A módosítás javaslatot tesz arra is, hogy az önkormányzatnak a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően ki kell kérnie a praxisjogot engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét – ezzel óhajtanak segítséget nyújtani az ellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében.
Változás az is, hogy az államilag támogatott szakorvosképzésben 2015-től új szabályokat vezetnének be a szakorvosjelöltek foglalkoztatásával kapcsolatban. Az államilag támogatott szakorvos képzés átalakításának koncepciójához kapcsolódóan 2015. július 1-jét követően a támogatott szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvos jelöltek léphetnek be. A háziorvos képzésben a jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltató jogokat annak érdekében, hogy a humánerőforrás eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg.
Változás lesz a kamarák választásában is, miután a három egészségügyben működő szakmai kamaránál jövőre esedékesek az általános kamarai választások. A hatályos szabályozás magas érvényességi küszöböt ír elő a kamarai választások minden fordulójában (a szavazásra jogosultak legalább 25%-át). A javaslat az, hogy a választás első körében a tagok több mint negyedének részvétele legyen szükséges az érvényességhez, míg a második körben ne legyen részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámnál legyen érvényes a választás. A két választás között legalább 15 napnak kell eltelnie, de a javaslat tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan a kamara alapszabálya ennél szigorúbb szabályt is előírhat.
A friss szöveg letölthető az országgyűlés honlapjáról.