Vastagbélszűrés: itthon is beválna a cseh modell

Szeptember helyett október első napjaiban kapta meg dr. Taller Gabriella solymári háziorvos a Nemzeti Népegészségügyi Központtól azt az együttműködési szerződést, amely lehetővé teszi, hogy betegei a „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésű kiemelt projekt keretében részt vehessenek az országos vastagbélszűrési programban. Minderről a Háziorvosok Online Szövetségének (HAOSZ) elmúlt hétvégén tartott konferenciáján beszélt az orvosnő, ahol a lehangoló adatokat ismertetve úgy fogalmazott, 2005–2015 között minden munkanapon negyven új esettel gyarapodott a colorectalis carcinomás (CRC) betegek száma.

A mintegy tíz év alatt kifejlődő daganatfajta a férfiaknál a harmadik, nőknél a második leggyakoribb rákbetegség világszerte, idehaza évente tízezer új beteggel kell számolnunk. Az Eurostat 2017-es adatai szerint a vastagbélrák standardizált halálozási aránya Magyarországon volt a legmagasabb az európai országok között, tízezer betegből hatezer meghalt. Mint Taller Gabriella kifejtette, a magas halálozási arány oka a késői felismerés, hiszen a betegek nagy része már előrehaladott daganattal keresi fel az orvosát. Az ötéves túlélési adatokat ismertetve elmondta, a távoli áttétet adó daganatok esetében mindössze a betegek 5 százaléka gyógyul meg, míg a nyirokcsomókat érintő elváltozások esetében ez az arány 50 százalék. A csak a bélfalat érintő, időben felfedezett CRC 89 százalékos gyógyulási arányt mutat öt év után, az országos népegészségügyi szűrés bevezetésének célja, hogy minél többen tartozzanak ebbe a csoportba.

A cseh modell

Egy szűrő módszer akkor hatékony, ha népegészségügyi szűrésre alkalmas, költséghatékony és biztonságos, hatására csökken a mortalitás. Az immunkémiai módszerekkel azonosító tesztek (Faecal Immunochemical Test, FIT) mindegyik feltételnek megfelelnek – folytatta Taller doktornő.

Csehországban 2000-2013 között nem meghívásos alapú szűrés működött, az ezredforduló óta a háziorvosok szűrnek gFOBT (a vörösvértestekben jelenlevő haemoglobin haem alkotóelemét kimutató, kémiai reakción alapuló teszt) módszerrel. Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív volt, a beteget kolonoszkópiára küldték. A vizsgálatok adataira alapozva 2006-ben indították el a Cseh Megelőző Colonoscopia Regisztert, majd 2010-ben új szűrési rendszerre tértek át.

A népességszűrő program 2014-ben indult el, valamennyi 50 év feletti cseh polgárt érint, akiket személyes meghívással érnek el és hívnak CRC, emlő-, és méhnyakrákszűrésre. A meghívóleveleket az egészségbiztosító adatbázisa és a születési idő alapján küldik ki azoknak, akik a megelőző öt évben nem voltak kolonoszkópián, vagy a megelőző három évben nem történt náluk székletvér-vizsgálat. Az adatbázist folyamatosan ellenőrzik, a nem jelentkezők újabb meghívólevelet kapnak.

A háziorvosok a gFOBT helyett áttérnek az iFOBT használatára, amely immunológiai módszer, a székletben jelenlévő humán haemoglobint/globint antitestek ismerik fel. Két év alatt az iFOBT vizsgálatok aránya elérte a 98 százalékot, az elemzések 92 százaléka a praxisokban történik központi laboratórium helyett.

A nemzeti szűrőprogram 50–54 éves kor között évente teszi lehetővé a csehek számára a FIT-vizsgálatot, pozitív eredmény esetén a kolonoszkópiát. 55 év fölött kétévente biztosítják a FIT-et, vagy tízévente egyszer a szűrő célú kolonoszkópiát. Primer kolonoszkópia biztosított a nagy kockázatú – CRC potitív családi anamnézis, IBD, adenoma, krónikus gyulladásos bélbetegség – betegek számára.

A program eredményeként az átszűrtség a 2009-ben mért 18,6 százalékról 2015-re 33,1 százalékra nőtt, a CRC incidenciája 16 százalékkal, mortalitása 37,7 százalékkal csökkent 2004–2014 között. Mindezek tükrében az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétlépcsős vastagbélszűrési programmal szignifikáns mortalitás-csökkenés érhető el, ezért a HAOSZ a cseh modellhez hasonló bevezetését javasolja Magyarországon is.