Varga Péter Pál új kórház megépítését tervezi
A magánegészségügynek arról is kellene szólnia, hogy magánbefektetés hasznosul a köz javára közfinanszírozott szolgáltatásvásárlás formájában, vallja Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója a Portfoliónak adott interjúban.
- Egyre több pénzt hagyunk a magánorvosoknál
- Mégis üzlet az egészségügy?
- A forráskivonástól az egészségügyi minisztérium hiányáig
- Egyetemi gyakorlóhely lesz a Panoráma Medical Center
- Előny a magánellátóknak a betegközpontúság
- Követhetetlen az átjárás állami és magán között
- Magán kontra állami: még tart a meccs
Legutóbbi megszólalásaiban meglehetősen optimistán nyilatkozott az egészségügy jövőjéről. Ez igaz a teljes magyar egészségügyi spektrumra, vagy csak a magánszolgáltatókra?
Ne felejtse el, nekem hat gyerekem és hat unokám van, ki legyen optimista, ha nem én? Nem is beszélve arról, hogy a gyógyítás alapvetően optimista szakma. Igazából arról van szó, hogy az ellátórendszer hogyan képes kezelni azokat az igényeket, amelyeket a hazai betegpopuláció felvet. Vagy még egyszerűbben fogalmazva: mit csinál a kormány azokkal az egészségügyi igényekkel, amelyek kielégítését az adófizetők jogosan elvárhatják. Számunkra a valódi kérdés ma, hogy az ország milyen típusú közfinanszírozási rendszert működtessen. Ez lehet a klasszikus társadalombiztosítási, vagy esetleg adóalapú (mint a brit modell), vagy az észak-amerikai szabadpiaci biztosítási modell. Mi egyfajta szocializált egészségügyi rendszerben élünk, ami azt jelenti, hogy széleskörű társadalombiztosítási ellátásokban szocializálódtunk.
Ennek a finanszírozási modellnek a hiányosságai okozzák azt, hogy közben a hazai magánegészségügyi szolgáltatók piaca virágzik?
A közfinanszírozott egészségügyi rendszer nem tud megfelelni sok szempontból azoknak az elvárásoknak, ami társadalmilag a 21. században kialakult. Ezek az igények már nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi ellátással szemben támasztott fogyasztói igények markáns megjelenését is magukba foglalják.
Vagyis mostanra a beteg tudatos fogyasztóvá vált, Magyarországon is?
Az egészségüggyel szemben megfogalmazott elvárásoknak csak egyike a magas szakmai minőség, de ma már ugyanolyon fontosságúvá lépett elő a megfelelő ellátási környezet. Erre kell valamilyen módon reagálnia a közfinanszírozott egészségügynek. Miközben a jelen finanszírozottsági színvonalon jó minőségű szakmai ellátást is egyre nehezebb adni, mivel rohamosan fejlődik az egészségügyi nemzetközi tudásanyag, újabb módszerek és gyógyítási technológiák válnak közismertté. Kérdés, hogy mi jut el ebből a magyar beteghez.
Ahogy látom, a magyar beteg abba veti a hitét, hogy a magánegészségügyben nagyobb eséllyel juthat hozzá a modernebb ellátáshoz és a kényelmesebb ellátási környezethez. Ugyanakkor fontos érzés, hogy azonnali visszacsatolást kap arról, hogy konkrétan miért is adott ki pénzt. Mert egyébként a közfinanszírozott ellátásban az egyetlen kifizetés, amit a beteg ténylegesen megérez, az nem a járulékfizetés, hanem a paraszolvencia. (…)
Milyen konkrét tervei vannak a BEK-nek?
A közeljövőben új kórház megépítését tervezzük, ami megduplázná jelenlegi műtői kapacitásunkat, és a fekvőbeteg portfóliónkat több szakmára is kiterjesztené. A mostani tervek szerint az új kórház központi műtőblokkja jóval modernebb orvostechnológiával szolgálná a közfinanszírozott gerincközpont működését, s lehetőséget adna más szakmák "high tech" műtéteinek hazai bevezetésére is. Gondolok itt a sebészeti robottechnikára, minimálinvazív beavatkozások szélesebb körére.
