Van ’hova hála jut, van ahova pénz is
Ahogy nő a szegénység, úgy lesznek vékonyabbak a hálapénzt tartalmazó kórházi borítékok is írja cikkében a Népszabadság.
A borítékdugdosáson az nem változtatott, hogy az új munkaügyi szabályok miatt a korrupciót megakadályozandó a munkahelyi vezetőknek kifejezetten engedélyezniük kellett e juttatások elfogadását. Egyikük se akarta növelni a feszültséget, így engedélyezték. De a kórházakban, a betegeket fogadó terekben sehol sem látni információt arról, hogy hol fogadják, vagy éppen utasítják el az ilyen juttatásokat.
A Népszabadság kérdésére, hogy a hálapénz elfogadásának engedélyezéséről miért nem tájékoztatják a betegeket, a főigazgatók szinte egyhangúlag azt válaszolták: az felhívás lenne keringőre. Az egyik orvos ezt azzal is kiegészítette, hogy a beteget egyáltalán nem érdekli, szabad-e hálapénzt elfogadni. Az már inkább, hogy tud-e adni: ott, ahol korábban kiszámítható jövedelemként lehetett tekinteni a juttatásra, mára szinte elhanyagolható mértékűre zsugorodott ez a jövedelem.
Igaz, e szempontból is nagyok az eltérések. Az onkológusok vagy az egyéb, életet veszélyeztető betegségek gyógyítói nem nagyon érzik meg a válságot. Kalkulálható maradt a jövedelem az olyan szakmákban is, ahol az orvos maga dönti el, kit operál és kit nem. Azért is megbízhatóan fizetnek a hozzátartozók, hogy idős, magatehetetlen rokonaik krónikus ápoláshoz jussanak. E területen még a munka dandárját végző szakdolgozóknak is jut a hálapénzből – mondja egy főorvos, aki szerint hiába van főigazgatói engedély, az olyan, mintha a főpolgármester azt írná a Városháza falára: jogszerű a korrupció. A szabályozás következményeként – állítja – mindenki sárossá vált: a kórházigazgató, a beteg és az orvos egyaránt – olvasható a Népszabadság cikkében.
