Ránk ragadt a hálapénz
A hálapénz ellen irányuló egészségpolitikai kezdeményezések nem vezettek sikerre – idéz egy tanulmányt a Világgazdaság.
- "A félelem bére helyesebb kifejezés lenne"
- "A jólétet alapvetően befolyásolja, hogy ki milyen beteganyaghoz jut"
- Nem akarnak a hierarchikus orvosi társadalomba visszatérni
- Rést találtak a paraszolvencia-szabályon
- „A tiltás nem reális választási lehetőség”
- Egy kis szemfényvesztés: a kórházi ingyendoktor
Baji Petra és Gulácsi László egy 2010-es, Európai Bizottság által finanszírozott magyar kutatást elemezve rámutatnak, hogy a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan 16.900 forintot, csaknem fele a kórházi ellátás során átlag 37.300 forintot. Az eredmények érdemben nem különböznek a gyakorlatilag két-három évente zajló kutatások konklúzióitól.
A mostani kutatás egyik legfontosabb következtetésének a szerzők azt tartják, hogy a magyar lakosság még mindig meglehetősen toleráns a hálapénzzel szemben: a válaszadók több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Különösen igaz ez a fővárosiakra, a 65 év felettiekre és az alacsony iskolai végzettségűekre. Több mint 60 százaléka a megkérdezetteknek egyetértett azzal az állítással, miszerint az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz elkerülhetetlen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt.
A tanulmány szerzői mindebből arra következtetnek, hogy a hálapénz nem feltétlenül a szocialista rendszer maradványa, sokkal inkább az egészségügyi rendszerünk terméke. Így gyökeres változás a paraszolvenciát illetően nem várható az egészségügyi rendszer egészét érintő változások nélkül – olvasható a vg.hu cikkében.