Van a ráknak esztétikája?
A C80 - A rák esztétikája? című kiállítás nem pusztán egy kiállítás, hanem folyamat: olyan projekt, amelyben egy egészségügyi-tudományos-oktatási intézmény, egy csapatnyi művész és két kurátor dolgozott együtt hosszabb időn keresztül, írja a Qubit.
A kiállítás csak a végállomás. A Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében a művészek több hónapig tartó munka során, workshopokon, beszélgetéseken, találkozásokon keresztül ismerték meg egyrészt az intézmény működését és dolgozóit, másrészt a daganatos megbetegedések diagnosztikáját – ami az Üllői út 26. fő profilja –, azok típusait, kezelési módjait. Ehhez a tudáshoz, ezekhez a tapasztalatokhoz illesztették hozzá személyes művészeti gyakorlatukat, aspektusukat, megközelítésmódjukat, és az intézet terében hozták létre műveiket.
A C80 egy osztályozó kód, amely a lokalizáció meghatározása nélküli rosszindulatú daganatokat takarja. A rák jelenlétét, általában. A kiállításhoz fűzött kurátori szöveg szerint „jelen állás szerint, közelebbről vagy távolabbról, de mindannyian érintettek leszünk a rákos megbetegedésekben”. Pontosan ez az, amit legtöbbünk nyilvánvalóan nem szeretne elfogadni, inkább hárítaná, és úgy gondolja, azt reméli: én nem. Az elkészült munkák éppen ezen a hárító mechanizmuson lépnek túl, hiszen, ha nem lettek volna képesek túllépni rajta, akkor megmaradtak volna az illusztrációk szintjén. Ennek pedig semmi értelme nem volna egy olyan intézményben, ahol formalinban ázott testrészeken, mintákon tanulják az orvostanhallgatók a betegségtípusokat, ahol a műtétek során eltávolított részekből mikroszkopikus méretű metszeteket készítenek és vizsgálnak hetente ezerszámra, ahol nagyon komoly tudás halmozódott föl a rák kutatásáról és gyógyításáról, ahol – minden pátosz nélkül – élet és halál kérdései kerülnek elő nap mint nap.
