Változik a biztosítottak köre jövőre

Az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a természetes személyt a jelenleg érvényes rendelkezések szerint biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet szerez külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetve külföldi illetőségű más személytől.

Foglalkoztatónak kell tekinteni bármely jogi és természetes személyt, egyéni vállalkozót, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéb szervezetet, költségvetés alapján gazdálkodó szervet, bármely személyi egyesülést, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.

Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni.

Ezek a szabályok 2011. január 1-jétől részben hatályukat vesztik, illetve módosulnak.

Megszűnik az a szabály, hogy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel, vagy azzal összefüggésben szerzett járulékalapot képező jövedelem biztosítási kötelezettséget eredményez. Az egyes szervek, személyek pedig a társadalombiztosítás vonatkozásában csak abban az esetben lesznek foglalkoztatók, ha biztosítottat foglalkoztatnak - ismerteti az APEH.

A biztosítás jelenleg nem terjed ki azokra, akik hallgatói munkaszerződés alapján létesítenek munkaviszonyt; a biztosítottak körének változása következtében 2011. január 1-jétől munkaviszonyban állóként ők is újra biztosítottá válnak. A biztosítottak köre továbbá kiegészül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatásos állományú tagjaival.

Módosulnak a biztosítás szünetelésének szabályai is. E szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. A módosítással egyértelműbbé vált, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül.

A 2011-ben fizetendő járulékok megoszlását ismertető táblázatot az APEH honlapján találja.