Vakságot is okozhat a dohányzás
Számos szembetegség esetében a dohányzás megtöbbszörözi a vakság kialakulásának veszélyét – erre hívta fel a figyelmet dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója a Dohányzásmentes Nap alkalmából.
A vakság kialakulásának egyik leggyakoribb oka az úgynevezett időskori makuladegeneráció (age-related macular degeneration, AMD), amely során a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe károsodik. A betegség előfordulási gyakorisága 2-4 százalékos, azonban 74 éves kor felett már minden harmadik embert érint. A dohányzás három-négyszeresére növeli az időskori makuladegeneráció miatt kialakuló vakság veszélyét, így ez a káros szenvedély az AMD legfontosabb, befolyásolható rizikófaktora – hangsúlyozta dr. Németh János.
A dohányzás hatással van a szürkehályogra is: napi húsznál több szál cigaretta elszívása két és félszeresére növeli a szemlencse elszürkülésével járó betegség kialakulásának esélyét. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-elváltozás a második leggyakoribb vaksági ok, a dohányzás miatt az erekben kialakuló oxigénhiány ebben az esetben is felgyorsíthatja a romlást. A cigaretta ugyanakkor több ritka, kevésbé ismert szembetegség lefolyására is negatív hatással van, a látóideg elhalásával járó és végleges vakságot okozó úgynevezett elülső ischaemiás optikus neuropátia például tizenhatszor gyakoribb a dohányzóknál.
A dohányzás egyébként külsőleg is árt a szemnek, a füsttel a levegőbe kerülő négyezer égéstermék nagy része toxikus, a szemfelszínre kerülve irritációt, szemvörösödést és kötőhártya-gyulladást okozhat. Ebből a szempontból a száraz szembetegségben szenvedők, illetve a sok időt számítógép-monitor előtt töltők különösen veszélyeztetettek – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
